Áfa-visszaigénylésből bűncselekmény

//Áfa-visszaigénylésből bűncselekmény

Hogyan lesz szabályos eljárásból bűncselekmény egy áfa-visszaigénylés során?

Hogy lehet az, hogy költségvetési csalás miatt bűnösnek találják a cégvezetőt, holott ugyanebben az ügyben megállapítás nélkül zárult le korábban az adóhatósági ellenőrzés? Lehetséges az, hogy ami egyik eljárásban nem számít szabálytalannak, az a másikban már bűncselekménnyé változik?

Nem ereszti el könnyen az adóhatóság a számára gyanússá vált vállalkozásokat. Ha nem tudják megakadályozni a visszaigényelt áfa kiutalását, akkor az ellenőrzés mellett többször büntetőügyet kezdeményeznek. Hiába zárul megállapítás nélkül az adóellenőrzés, ha utána az ügyvezetőt elítélik költségvetési csalás miatt és így kötelezik a tartozás megfizetésére.

A NAV mindenképpen igazolja saját álláspontját?

Sok esetben hosszas küzdelem után zárul le az adóhatósági vizsgálat érdemi megállapítás nélkül. Addigra volt már észrevétel nyomán indított kiegészítő ellenőrzés, vagy fellebbezés nyomán elrendelt megismételt eljárás is. A lényeg: az adóvizsgálat megállapítás nélkül zárul, vagyis az adóhatóság elfogadja a befogadott számláink után az áfa levonását. Ezt követi a meglepetés: költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásban mégis elítélik a cég vezetőjét. Vajon hogyan lehetséges ez?

Első ránézésre azt gondolnánk, hogy ez nem is lehetséges. Ha ugyanarról az ügyről van szó, akkor az nem érhet véget két különböző módon.

Adóellenőrzés keretében a NAV eszközei korlátozottabbak

Valójában adóellenőrzés keretében a NAV eszközei korlátozottabbak. Nyomást gyakorolnak rájuk hazai bírósági döntések és az Európai Bíróság ítéletei is. Az elmúlt években a Dávid-Mahagében ügy, a Signum ügy, az Uszodaépítő ügy megváltoztatták az adóhatóság gyakorlatát.

Korábbi gyakorlata szerint a NAV nagyon sokszor megtagadta az adólevonási jogot arra hivatkozva, hogy a számla befogadója nem járt el kellő körültekintéssel. Azt nem vitatták, hogy a gazdasági esemény megvalósult, csak azt nem fogadták el, hogy az valóban a számlán szereplő felek között történt. Például azért, mert a számla kiállítójának nem voltak bejelentett dolgozói, akik a munkát elvégezhették volna.

A NAV ilyen esetekben arra hivatkozott, hogy a számla befogadása során kellően körültekintőnek kell lenni. Csakhogy ez a kellően körültekintő viselkedés értelmezésük szerint olyan alaposságot jelent, amit a vállalkozások többsége nem tud megtenni egy számla ellenőrzésekor. El kellene mennünk a számlát kibocsátó cég székhelyére, meg kellene néznünk, hogy tényleg rendelkezik-e a teljesítéshez szükséges eszközökkel, munkavállalókkal. Még az ő beszállítójára is rá kellene kérdeznünk. Ez lenne a kellő körültekintés a NAV szerint, ha szabályosan akarnánk eljárni.

Ezeket a körülményeket a NAV szereti objektív tényezőknek nevezni az ellenőrzéseiben. Arra igyekeznek terelni az ügy elbírálását, hogy ezeket az objektívnek mondott körülményeket a számla befogadójának ismernie kellene. Ha mégis befogad egy számlát, amit nem lehetett volna, akkor az nem az információ hiányából származik, hanem szándékos adócsalás miatt történt. A NAV szemében a cégvezető nem figyelmetlen volt, hanem szándékos adócsaló.

E gondolatmenet alapján a NAV számára a szerintük szükséges alapos ellenőrzés elmulasztása már elég volt ahhoz, hogy az áfa visszatérítését megtagadják. Csakhogy a már említett bírósági ítéletek nyomán kénytelenek voltak változtatni ezen a gyakorlaton.

Az objektív körülményhez nem elég a feltételezés

A bíróságok előtt már nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy az ellenőrzés elmaradása az adókijátszás része lenne. Az alsóbb rendű bíróságok néha még elfogadják a NAV érvelését, a Kúria azonban soha. Az Európai Bíróság ítéletei is a NAV álláspontja ellen szóltak.

Az adóhatóság kénytelen tudomásul venni, hogy neki kell az objektív körülményeket bizonyítania. Nekik kell bizonyítékokkal alátámasztaniuk, hogy a számlák fiktívek és erről az adózó tudott is. És ez igen nehéz feladat, bár a gyakorlat sokszor azt mutatja, hogy az addigi jegyzőkönyveket picit átfogalmazták és ráhúzzák, hogy „tudott” vagy „tudnia kellett” az adókijátszásról. Igaz ez megfelelő védekezés esetén megdől, mivel nehezebb megfelelően alátámasztani.

Büntetőeljárás során több eszköz áll rendelkezésükre

A NAV-nak azonban van ilyenkor még egy lépése, amire egyre többször sor kerül.

Ha a revizor nem is tudja igazolni a gyanúját, ez a gyanú éppen elég ahhoz, hogy feljelentést tegyen. Az adóellenőrzés tehát megállapítás nélkül lezárul, elindul viszont egy büntetőügy például költségvetési csalás miatt.

Egy bűnügyi nyomozás alatt néha egészen más tények kerülnek elő, mint egy adóellenőrzés során. A tanúk is másként viselkednek. Egy sima adóellenőrzés során még könnyedén mondja mindenki, hogy nem emlékszik bizonyos részletekre. Más lesz a véleménye, amikor nem egy revizorral beszélget, hanem kihallgatásra viszik be és egy nyomozó ül vele szemben.

Amit az adóellenőrzés során nem sikerül elérni, azt a bűnügyi kihallgatások gyakran bepótolják. Az ügyvezető ellen hamar kész a vádemelés költségvetési csalás miatt. Ha pedig jogerősen is „elítélik”, az újra megnyitja a NAV előtt az utat az ellenőrzéssel már lezárt időszak újra megnyitására. Ha az első adóellenőrzés keretében nem sikerült, akkor majd a büntetőügy után állapítják meg az áfa-különbözetet és az adóhiányt cégünk terhére automatikusan a bíróság ítélete alapján.

A valóságban ezért fordulhat elő, hogy egy megállapítás nélkül lezárult ellenőrzést büntetőeljárás és jogerős ítélet is követ. A megállapítás nélkül zárult adóellenőrzés nem azt jelenti, hogy minden szabályosan történt. A NAV szemében ez sokszor csak annyit jelent, hogy egyelőre nem sikerült még saját igazukat bizonyítaniuk, s számíthatunk a hatóság további lépéseire is.

Ezért kell szakmailag is felkészülten végigvinni valamennyi adóellenőrzést és megfelelő képviseletben részesülni a NAV nyomozók előtt a Huszti úton.

2018-02-12T14:53:01+00:00