Biztosítási intézkedés

//Biztosítási intézkedés

Biztosítási intézkedés: enyhítettek a NAV legdurvább fegyverén

Az elmúlt három év során a NAV akár jogerős döntés nélkül is, egyetlen pillanat alatt romba dönthette, fizetésképtelenné tehetett bármely céget az ideiglenes biztosítási intézkedés nevű eljárás alkalmazásával. Most korlátozták a használatát, 2018-tól legalább az életben maradáshoz szükséges pénzt meg kell hagyniuk a vállalkozásoknál.

A biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés nevű eljárás a NAV két atombombája. Ahol bevetik, ott életképes cég már nem marad, egy pillanat alatt elszippantanak minden forrást a működtetés elől. Egyetlen döntéssel évekre zár alá vehetik a vizsgált cég teljes vagyonát, pénzét, bankszámláit, ingóságait, mindent.

Mire jó a biztosítási intézkedés?

A biztosítási intézkedés arra szolgál, hogy a törvénytelenséget elkövető adózó ne tudja kimenekíteni a vagyonát a büntetés és az adóhátralék kifizetése előtt.

A lényege, hogy a NAV zár alá vehet, lefoglalhat bármilyen vagyontárgyat már akkor is, amikor nincs még meg a jogerős határozat, vagy a határozat még nem végrehajtható. Akkor élnek vele, ha fennáll a gyanú, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélybe kerül. Ha az adózóról például feltételezhető, hogy még a büntetés jogerőssé válása előtt minden mozdítható vagyont kimenekít majd a cégből. A NAV ilyenkor előzetesen lefoglalja azt az összeget, amit a vállalkozónak majd fizetnie kell. Lefoglalja az adóhátralék és a fizetendő adóbírság összegét is. Azért nevezik biztosítási intézkedésnek, mert a NAV ezzel biztosítja, hogy a pénzkövetelést az adózó tényleg kifizesse.

Ezt a biztosítási intézkedést az adóhatóság ráadásul nagyon könnyen elrendelheti. Nem kellenek hozzá bizonyítékok vagy megalapozott érvek. Elég a gyanú is, annak elég annak a valószínűsége, hogy a követelés kifizetése veszélyben van.

Mire alapozza ezt a valószínűséget az adóhivatal? Legtöbbször az adózó korábbi magatartására, adózási fegyelmére. Számít az is, hogy az ellenőrzés során ki, hogyan viselkedett. Ha egyszerűen ezek alapján úgy gondolják, hogy ez a vállalkozó meg fogja próbálni eltüntetni a pénzt, akkor már el is rendelik a biztosítási intézkedést.

Nem számít az adózó fizetőképessége

A biztosítási intézkedés során legkevésbé az számít, hogy az intézkedés milyen hatással lesz majd a vállalkozás fizetőképességére. Ezért is kerültek igen nagy bajba, akikkel szemben alkalmazták ezt az eszközt! A NAV figyelembe veszi az adózási fegyelmet, a múltbeli viselkedést, de a mostani gazdálkodási adatokat nem.  Az nem kérdés, hogy mai gazdálkodási adatai alapján ki tudja-e fizetni a szóban forgó összeget, vagy nem. Így bizony előfordul, hogy a NAV lépése romba dönti a céget. A társaság fizetésképtelenné válik. A NAV azt a pénzt helyezi zár alá, melyet bérek kifizetésére kellett volna fordítani.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a NAV az ellenőrzés eredményéről szóló első fokú határozattal együtt már a biztosítási intézkedésről szóló végzést is postázza az adózónak. Mire a vállalkozó elolvassa a NAV levelét és megtudja, hogy mennyi bírságot és adóhátralékot akarnak tőle beszedni, addigra már zár alatt lesz a számlája és nem fér hozzá egyetlen fillérjéhez sem. Kifogást előterjeszthet ugyan a végrehajtással szemben, de ennek semmilyen halasztó hatálya nincs.

Az ideiglenes biztosítási intézkedés ennél is kegyetlenebb

Az ideiglenes biztosítási intézkedés nem túl régi jogintézmény, 2015-ben vezették be az adóeljárások során. A lényege, hogy még csak egy első fokú határozatra sincs szükség a teljes zár alá vételhez, egy revizor is elrendelheti már az ellenőrzés kezdetén.

Képzeljük el a helyzetet: az adóhatóság értesíti a céget, hogy ellenőrzést kezdenek vele szemben, s azonnal, már az ellenőrzés kezdetén zár alá veszik a cég teljes vagyonát. Még az sem biztos, hogy találnak-e adóhiányt, de már a várható adóhiányra és a majd egyszer kiszabandó adóbírságra tekintettel lefoglalnak mindent, amihez csak hozzáférnek a társaság vagyonából. Nincs még határozat, de még csak egy jegyzőkönyv sem, ami valamilyen hibát feltárna a cég működésében.

Ez a lépés a teljes megsemmisítéssel ér fel, melyet a NAV egy puszta gyanú alapján, egy revizor egyszemélyi döntése alapján is elindíthat. Ilyenkor revizori feljegyzés alapján kerül sor az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló végzés meghozatalára. Ennél gyilkosabb eszköz nincs ma az adóhatóság kezében.

A lényeg, hogy akár biztosítási intézkedés, akár ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére került sor, az adózó gyakorlatilag semmit sem tehetett eddig a foglalások ellen.

Amennyiben azonban az adóhatóság tévedett és a jogerős döntésben az adózónak adtak igazat, akkor megszűntek az elrendelt foglalások, zárlatok is. Csak lehet, hogy későn. A foglalások addigra visszafordíthatatlan károkat okoztak az adózónak. Hiszen a végleges határozatok meghozatalára, a zár feloldására több hónappal, vagy akár több évvel később került sor. Ez idő alatt az adózó teljes vagyona foglalás, zárlat alatt volt, nem tudta fizetni a beszállítóit, a munkavállalóit. Nem tudta teljesíteni adófizetési kötelezettségét sem, vagyis gazdálkodása teljesen ellehetetlenült.

2018-tól enyhültek a szabályok

A józan ész felülkerekedett a döntéshozókban és ettől az évtől enyhítettek az ideiglenes biztosítási intézkedés szabályain:

  • a valószínűsítés szintjét megemelte a jogalkotó és
  • lehetővé tették, hogy a zár alá vett vagyon egyes részeihez hozzáférhessen a vállalkozó, hogy ki tudja fizetni a béreket és a járulékokat.

Ma akkor rendelhető el ideiglenes biztosítási intézkedés, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben később elrendelhető kötelezettség teljesítése veszélyben van. Apró gyanú tehát nem elég ennek az eszköznek az alkalmazására.

Ez a „megalapozottan feltételezhető” szófordulat erősen büntetőjogi érzetűnek tűnik. A „megalapozott gyanú” fogalmát juttatja eszünkbe, nem is véletlenül. Az ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazására ugyanis leggyakrabban a súlyos esetekben kerül sor. Ha pedig eltitkolt bevétel és hasonlók gyanúja miatt indul eljárás egy vállalkozás ellen, akkor arra is számítani lehet, hogy a 200 %-os adóbírság mellett büntetőeljárás megindítására is sor kerül. Nem véletlen tehát a párhuzam a büntetőjogban használt fogalmakkal.

Lényeges változás tehát, hogy mostantól az adózó valamennyire hozzáférhet majd a zár alá vett számlájához is.

A NAV engedélyezheti a zárolt fizetési számláról történő kifizetéseket, de csak akkor, ha az adózó ezt alaposan megindokolva kérelmezi. Ehhez be kell nyújtani a jogszabályban előírt nyilvántartásokat, dokumentumokat. Igazolni kell, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni. Vagy képes lenne ugyan máshonnan is előteremteni a pénzt, de azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.

Az adózónak így lehetősége van arra, hogy alátámasztott és dokumentumokkal igazolt kérelmében a zárolt bankszámla részbeni feloldását kérje. A NAV így engedélyezheti meghatározott összegek, adók, munkabér teljesítését.

A törvény azt is előírja, hogy a biztosítási intézkedés nem veszélyeztetheti az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését és nem járhat az adós gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenítésével sem. Az intézkedés súlya nem csekély: az intézkedést elszenvedő vállalkozónak ez a változás az életben maradást jelentheti.

 

2018-02-09T18:44:11+00:00