Elkobozhatja-e a NAV egy cég vagyonát?

//Elkobozhatja-e a NAV egy cég vagyonát?

Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés

Elkobozhatja-e a NAV egy cég vagyonát?

Milyen büntetést lehet kiszabni egy gazdasági társasággal szemben, ha a cég valamilyen törvénytelenségben lesz érintett? A céget börtönbe csukni nem lehet, így leggyakrabban pénzbírságot szabnak ki a hatóságok. De elkobozhatnak-e vagyontárgyakat, lefoglalhatnak-e bármit is egy cégtől, hogy ezzel biztosítsák a követelés megtérülését? Összefoglaltuk a részleteket, hogy ön kellően tájékozott legyen akár a NAV-val szemben is.

Törvénytelenséget soha nem maguk a cégek követnek el. A társaságok tulajdonosai, vezetői, vagy alkalmazottai szegik meg a törvényeket. A jog ezt rendezi is, hiszen a büntetőeljárások mindig a magánszemélyek ellen indulnak meg. Egy kft-t nem lehet börtönbe zárni.

Valamilyen büntetőintézkedésre azért mégis csak szükség van a cégek ellen is. Hiszen nagyon is gyakori, hogy egy jogi személyiségű társaság lesz érintett büntetőügyben, mondjuk egy költségvetési csalásban. Például azért, mert a cég számláján helyezték el a bűncselekménnyel szerzett vagyont. Vagy magát a gazdasági társaságot használták fel eszközként a bűncselekmény elkövetésére, a társaság nevében igényelték vissza jogtalanul az áfát. Érezzük, hogy jogos lenne valami büntetés a céggel szemben is, de micsoda? Amikor magánszeméllyel szemben vagyonelkobzás és lefoglalás a hatóság lépése, akkor mi más lehetne a jogi személlyel szemben is az alkalmazható intézkedés?

 

Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés

Szigorú feltételei vannak annak, hogy egy gazdasági társasággal szemben mikor hozhatók intézkedések. Ilyen lépést szándékos gazdasági bűncselekmény elkövetése esetén tehetnek a hatóságok. A bűncselekményt magánszemély követte el, az intézkedés viszont a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságot is érinti.

Csak az alábbi feltételek valamelyikének a megvalósulása esetén nyúlhat a hatóság ezekhez az eszközökhöz:

  • ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára hozott valamilyen előnyt, vagy a jogi személy felhasználásával követték el
  • a bűncselekmény elkövetője a társaság vezető tisztségviselője, képviseletre feljogosított tagja vagy alkalmazottja
  • a bűncselekményt a társaság tagja vagy alkalmazottja követte el és azt a vezető tisztségviselő meg tudta volna akadályozni, ha teljesíti ellenőrzési és irányítási kötelezettségét.

A szankciót akkor is alkalmazhatja a hatóság, ha maga a társaság nem gazdagodott a bűncselekmény elkövetésével, de a vezető tisztségviselő vagy a cég képviselője tudott a törvénytelen lépésekről.

 

Három fajta intézkedést ismer a vonatkozó jogszabály

Gazdasági társaságokkal szemben három fajta intézkedést enged meg a jogszabály:

  • a jogi személy megszüntetése
  • a jogi személy tevékenységének korlátozása
  • pénzbírság.

E három eszköz közül a pénzbírság a leggyakrabban használt eszköz. És itt jön a képbe ismét a vagyonelkobzás és a lefoglalás, melyet a kiszabott pénzbírság biztosítása érdekében alkalmaz a nyomozó hatóság.

A vagyonelkobzás nem lehet megtorlás

Gyakran tapasztaljuk, hogy a NAV nyomozói mindenütt foglalnak, ahol csak fellelhető vagyont találnak. Ha a költségvetési csalást többen követték el, ám csak egyikükhöz kapcsolódik olyan társaság, melytől foglalni lehet, akkor ott igyekeznek minden követelést behajtani. Ez azonban szabálytalan.

A Kúria vonatkozó joggyakorlata szerint, ha a bűncselekményt többen követték el, akkor minden elkövetőnél külön kell megvizsgálni a vagyonelkobzás mértékét és lehetőségét. A törvény azt nem teszi lehetővé, hogy ugyanarra a vagyonra több elkövetővel szemben rendeljenek el vagyonelkobzást. Egyik elkövető sem felel a másik elkövető vagyonáért.

A vagyonelkobzás korábban büntetésnek minősült, s megtorlásként használhatta a bíróság. Ez azonban már régen megváltozott, még 2001-ben büntetésből intézkedéssé alakították át. Ma már nem lehet az elkobzásnak megtorló funkciója. Ez a változás azt jelenti, hogy arra a vagyonra nem rendelhető el vagyonelkobzás, amelynek törvényes eredete bizonyított.

A foglalás csak azt szolgálja, hogy a pénzbírságot biztosan befizessék

Büntető eljárás során a társaságok találkozhatnak az egyes vagyontárgyak lefoglalásával is. Ennek a lépésnek szintén nem a megtorlás, hanem a befizetés biztosítása lehet csak a célja. A kiszabott pénzbírság biztosítása érdekében foglalhat le vagyontárgyakat az ügyész, vagy a nyomozó hatóság. Ezt is csak kivételes, a törvény által pontosan meghatározott esetben teheti meg.

Lefoglalásra akkor van lehetőség, ha a zár alá vétel elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétel céljának elérését veszélyeztetné. Ha tehát az ügyész vagy a nyomozó hatóság lefoglalást ír elő, akkor azt is meg kell indokolnia, hogy ennek szükségességét milyen körülményre alapozza. Be kell mutatnia az ide tartozó bizonyítékot. Igazolnia kell, hogy a zár alá vétel bírósági elrendelése olyan késedelmet okoz, ami már veszélyezteti a fizetendő bírság megfizetését.

Ez a lépés, a lefoglalás indokoltságának az igazolása azonban gyakran elmarad. Így viszont a jogi személlyel szemben alkalmazott vagyonelkobzás és lefoglalás is jogszabálysértő lesz. Jó, ha tudjuk, hogy a NAV sem tehet meg mindent, még egy büntetőeljárás során is be kell tartaniuk az adózókat védő jogszabályokat.

2018-01-31T15:46:07+00:00