Észrevétel a vizsgálati jegyzőkönyv után: ha ezt elmulasztja, később már hiába keresi az igazát

//Észrevétel a vizsgálati jegyzőkönyv után: ha ezt elmulasztja, később már hiába keresi az igazát

Adóellenőrzés során az egyik legkomolyabb hiba, ha csak akkor fordulunk adótanácsadó szakemberhez, amikor szembesülünk a NAV határozatában szereplő állításokkal. Ma már késő ilyenkor lépni: az új adóigazgatási jogszabályok olyan mértékben korlátozták a jogorvoslati lehetőségeket, hogy az első fokú határozat megszületése után szinte alig marad már mozgástere a vállalkozónak.

Érezte már a szorító görcsöt a gyomrában, amikor egy ellenőrzés után az adóhatóság vizsgálati jegyzőkönyvét olvasni kezdte? Szinte érzi, ahogy kúszik fel a jeges rémület a lábaitól kezdve, miközben szeme ide-oda cikázva keresi a bonyolult hivatali nyelven fogalmazott szövegben az összegeket. – Húúú, ezt még ki lehet fizetni valahogy… – sóhajt fel, amikor az első számokat meglátja. Odaadja a könyvelőjének, meg a pénzügyesnek, hogy fizessék ki a hiányt és úgy gondolja, ezzel el is van rendezve a dolog…

A jeges rémület pár hét múlva ismétlődik, amikor a jegyzőkönyv után az első fokú határozatot is kézhez kapja. Akkor kap a szívéhez, mikor meglátja, hogy az adóhiány összege négyszereződött: az eredeti hiány mellé odakerült a 200 százalékos adóbírság meg a késedelmi pótlék is. Mit lehet még tenni, hova kapjon, kihez forduljon?

Sok vállalkozó nem tesz megfelelő tartalmú észrevételt és késve fordul tanácsadóhoz

Sok vállalkozó csak akkor fordul felkészült adótanácsadóhoz, amikor kézhez kapja a NAV első fokú határozatát és megdöbben a benne szereplő összegeket látva. Amikor szembesül a revizorok által feltárt sokmilliós adóhiánnyal, akkor fut csak szakemberhez, hogy segítsen bizonyítani az igazát.

Korábban ez sokszor működött is: a szakember betekinthetett az ellenőrzés irataiba, észrevételt tehetett, bizonyítékot csatolt. Sok olyan szempontot figyelembe tudtak még vetetni, melyek korábban nem kerültek elő a vizsgálat során. Például felfigyeltek egy eljárási hibára, vagy törvénytelenségre a NAV vizsgálatában. Vagy becsatoltak egy olyan bizonyítékot, melyre a vállalkozó korábban nem gondolt, holott az ő igazát bizonyítja.

Minderre azért volt mód, mert az eljárási szabályok lehetővé tették az alábbi jogorvoslati lépéseket:

  • a vizsgálati jegyzőkönyvre 15 napos nem jogvesztő észrevételezési jogot
  • az első fokú határozatra 30 napos fellebbezési jogot
  • a másodfokú határozatra 30 napos bírósági felülvizsgálati jogot és
  • a bíróság ítéletével szemben 60 napos kúriai felülvizsgálati jogot.

Eddig jellemző volt, hogy a vállalkozó az első lehetőséget nem használja ki. Amikor kézhez kapja a NAV jegyzőkönyvét a vizsgálatról, csak várja a csodát, s reméli, hogy nem lesz olyan szörnyű a NAV büntetése. Nem csatol be új bizonyítékot, nem tesz megfelelő észrevételt, , maximum ír egy saját maga által vagy a könyvelőjével megfogalmazott észrevételt (itt most arra gondolunk amikor nem a könyvelés hibájából alakul ki az adóellenőrzési probléma). Úgy gondolja, hogy a felderített hiányt ki tudja fizetni, s tiszta lappal indulhat.

A jegyzőkönyv még nem tartalmazza a jogkövetkezményeket

Ez a késlekedés annak is köszönhető, hogy a jegyzőkönyv még nem tartalmazza a végleges összegeket. Leírják benne a feltárt adóhiányt, s csak jelzik, hogy erre milyen bírság várható. De ezek még nem végleges összegek. A vállalkozó talán abban bízik, hogy ha a hiányt megfizeti, akkor a büntetése nem lesz túl magas. Nem számol ezekkel az összegekkel.

Ezért éri olyan nagy meglepetésként a határozatban szereplő 50-200 százalékos mértékű büntetés meg a késedelmi kamat. Ez az összeg már nem olyan könnyen fizethető ki.

Egy jó adóellenőrzésben jártas szakértő talán még az első fokú határozat után is tud menteni valamit. Felmutathat korábban nem használt bizonyítékot, vagy felhívja a figyelmet addig figyelembe nem vett körülményekre. A törvény erre eddig lehetőséget adott. Ez azonban 2018-tól megváltozott.

2018-tól szűkült a jogorvoslati lehetőségek köre

A jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban 2018 januárjától egyetlen szabály változott meg. A vizsgálati jegyzőkönyv kézhez vétele után nem 15, hanem 30 nap az észrevételre rendelkezésünkre álló határidő. Ez a határidő viszont jogvesztő lett. Ez azt jelenti, hogy a 30 nap letelte után az eljárás további részében már új tényt, körülményt, bizonyítékot, észrevételt nem hozhatunk fel a védelmünkre! A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok is ennek megfelelően módosultak. A bíróság előtt is csak arra lehet hivatkozni, amire a közigazgatási eljárás során is hivatkoztunk.

Muszáj ezt a változást teljes súlyával megértenünk.

A változás azt jelenti, hogy sem az első fokú határozat utáni fellebbezésben, sem később, a bíróság előtt nem hozhatunk elő semmilyen új bizonyítékot vagy észrevételt. Bevonhatjuk az ország legtapasztaltabb adószakértőjét is, hiába vesz észre akár egy ordító szabálytalanságot is a NAV eljárásában, ezt az észrevételt már nem használhatjuk fel. Lehet, hogy az eljárás évekig is elhúzódik majd, de akkor is csak azokat a bizonyítékokat és észrevételeket használhatjuk majd fel, melyeket a vizsgálati jegyzőkönyv kézhez vétele utáni 30 napon belül tettünk. A fellebbezésben, a másodfokú eljárásban, de még a Kúria előtt is csak a már megismert tények újbóli értelmezésére nyílik lehetőség. Az egyetlen opció ami a legtöbb esetben bizonyíthatatlan, hogy az eljárás során nem állhatott rendelkezésünkre az elő nem adott információ.

Mi a teendő, hogy megmaradjon a jogorvoslati lehetőség?

A legfontosabb lépés, hogy felkészült adóellenőrzésben jártas szakértőt azonnal, a vizsgálat kezdetén vonjon be az eljárásba. Csak néhány példa, hogy miért van rá szükség:

  • felfigyelhet a vizsgálat szabálytalanságaira, esetleg a NAV részéről történő jogsértő lépésekre
  • a kritikus pontokat előre látva javaslatot tehet becsatolandó bizonyítékokra
  • megakadályozza a vállalkozóra hátrányos, meggondolatlan nyilatkozattételt.

Önnek, cégvezetőként például nem biztos, hogy eszébe jut, hogy egy számla valódiságát egy elküldött emlékeztető email is bizonyíthatja. Önben talán fel sem merül, hogy a projekt megvalósulását külön is igazolni kellene valamivel. Ön tudja jól, hogy a munkát elvégezték és nem csak egy fiktív számlát állítottak ki, s eszébe sem jut, hogy ezt megrendelések, egyeztetések sorával kellene bizonyítani. Egy adóellenőrzésben jártas szakértő viszont látni fogja előre a kritikus pontokat.

Mire ügyeljünk, hogy ne veszítsük el jogorvoslati lehetőségeket?

Az észrevételi jog ilyen korlátozása miatt a jövőben muszáj más magatartást követnünk, hogy megvédhessük az érdekeinket:

  • át kell nézni, szakértővel is át kell nézetni a jegyzőkönyvet. Ne ragadjunk le annál a pontnál, hogy mennyit kell fizetni. Ellenőrizni kell a NAV megállapításait is, meg kell keresni azokat a pontokat, ahol mégis csak nekünk lehet igazunk.
  • Felejtse el a „Ne szólj szám…” magatartást! Még ma is lesz, aki majd azt javasolja, hogy inkább ne tegyen észrevételt, mert ha kinyitja a száját, akkor még több hibát keresnek majd. Éppen ellenkezőleg: ha nem tesz észrevételt, nem csatol be semmit, akkor saját magát fosztja meg igaza érvényesítésétől.
  • Szigorúan figyelni kell a határidőkre. Eddig nem volt nagy gond, ha a 15 napból kicsúsztunk az észrevétellel, mert nem volt jogvesztő a határidő. Most a 15 helyett ez a 30 nap az összes lehetőségünk, ki kell használni alaposan.
  • Muszáj együttműködni a szakemberrel! Be kell csatolni a teljes dokumentációt, nem szabad a könyvelőre hagyni, hogy majd ő megoldja. Nem az ő dolga ellenőrizni a szerződéseket és az azokat alátámasztó dokumentumokat. A könyvelő feladata, hogy a könyvelését amit ő csinált megvédje, egyebekben adóellenőrzésben jártas szakemberre van szüksége.
  • Időben kell gondoskodni a dokumentumokról! A 30 nap nagyon rövid határidő, nagyon nem elég, ha nulláról kell összebogarászni a teljes dokumentációt.
  • Végül ne számítsunk arra, hogy a NAV vitatható eljárása helyett majd a bíróság igazat ad. A bíróságon sem lehet új bizonyítékot bevonni, csak az észrevételre nyitva álló 30 napon belül mutathatunk fel új tényezőket.

Forduljon hozzánk időben és segítünk, hogy megfelelően képviselje magát az adóellenőrzés során.

2018-03-13T16:45:59+00:00