Körbeszámlázás, fiktív számla befogadása szívességből: túl nagy a kockázat!

//Körbeszámlázás, fiktív számla befogadása szívességből: túl nagy a kockázat!

Érdemes vajon egy pályázati támogatás vagy banki hitel elnyerése miatt mesterségesen felpumpálni a cégünk bevételét? Többe kerülhet ám a leves, mint a hús: ha a NAV a növekedés mögött fiktív teljesítést, körbeszámlázást fedez fel, akkor bizony a büntetés magasabb lehet, mint amennyi előnyt az elnyert hitellel vagy támogatással el tudtunk volna érni. Nem éri meg a trükközés.

Banki hitelbírálat, vagy pályázati feltételek teljesítésének vizsgálata során sok cég egyszerűen a túl alacsony bevétele miatt hullik ki a rostán. A bank elvárhat egy minimális forgalmat, s ez alatt nem folyósítja az igényelt kölcsönt. Megszabhatják, hogy a megítélt támogatás vagy banki finanszírozás nem lehet több az éves forgalom egy bizonyos hányadánál. Ha magasabb az éves forgalom, akkor magasabb lesz a banktól lehívható összeg is. A cégvezetőnek tehát nagyon is érdeke a magasabb bevétel igazolása. Vannak, akik ennek érdekében az adatok kozmetikázását is megfelelő eljárásnak tartják, s különböző eszközökkel igyekeznek mesterségesen feltornázni a vállalkozás forgalmát. Csakhogy nem biztos, hogy ez jó ötlet lenne!

Forgalom növelése fiktív eszközökkel – nem biztos, hogy jó ötlet

Ha a forgalom növekedése abból ered, hogy elkezdünk sokkal többet dolgozni, azzal nincs semmi baj. Ebben az esetben valós teljesítmény áll a megnövekedett számok mögött, s ezzel a NAV-nak sem lehet problémája.

Ha a valós teljesítmény nem teszi lehetővé az árbevétel hirtelen emelését, akkor a cégvezetők többnyire két, nagyon is hibás döntést hoznak:

  • körbeszámlázással, túlszámlázással növelni kezdik a valós teljesítések árát, vagy
  • nehezen megfogható szolgáltatások megrendelésével teljesen fiktív teljesítések számláját teszik a könyvelésbe.

Az első esetben a számlák mögött legalább áll valós teljesítés, még ha nem is a papíron szereplő értékben. A számlázás például a tulajdonos cégei között zajlik. Az egyik cég kiállítja a számlát valamilyen szolgáltarásról, vagy értékesítésről, melyet a másik jókora felárral ad tovább egy harmadik vállalkozásnak.

Olyan eset is előfordul, hogy a vállalkozó egy tőle független üzleti partnerét kéri meg a túlárazott számla befogadására. Az ügyfél valóban fizet, majd más csatornán visszakapja a nettó összeget. Jó esetben az áfát befizetik, hogy minden szabályosnak tűnjön.

Gyakori a túlárazás is a valós teljesítések mögött. Ilyenkor a cég valós, tényleges fizikai vagy szellemi terméket értékesít: árukészletet, licenszet, védjegyhasználatot. Csak éppen a piaci értékénél sokkal magasabb áron kötik az üzletet.

A másik típus, amikor a teljesen fiktív szolgáltatások kerülnek előtérbe. Többnyire olyan tevékenységeket választanak ki erre, melyek teljesítését utólag már nem olyan könnyű követni. Üzletviteli tanácsadás, marketingtanácsadás, őrző-védő tevékenység, megannyi lehetőség a csak papíron teljesített szolgáltatások leszámlázására.

Minden esetben a végcél azonos: a vállalkozás a valóságosnál magasabb összegű forgalmat tudjon papíron felmutatni, hogy ezzel egy banki hitel elbírálásánál vagy pályázati támogatás odaítélésénél meg tudjon felelni a feltételeknek. Rövid távon a trükk működhet, egy tényezőről azonban ne szabad elfeledkezni!

Ha a fent bemutatott esetekben minden szabályosnak tűnik, minden papír rendben elkészül, akkor vajon hol a buktató? Miért lenne veszélyes a bevétel ilyen mesterséges feltornázása? Hiszen, ha a számlamozgások után az áfát megfizetik, akkor a költségvetést nem is éri semmilyen kár.

Látszólag valóban nincs károkozás, bár nagyon is valószínű, hogy a NAV ellenőrzését nem állnák ki ezek az esetek.

Az adóhatóság nem csak a papírokra figyel

A NAV nem csak arra figyel, hogy egy adott ügyletnek a papírjai rendben legyenek. Egy adóhatósági ellenőrzésnek az egyik fő szempontja mindig annak a tüzetes vizsgálata, hogy vajon az adott gazdasági esemény megtörtént-e és úgy történt-e meg, ahogyan azt a számlákon dokumentálták?

Ha a NAV fiktívnek minősít egy gazdasági eseményt, akkor ez az ügy minden szereplője számára súlyos következményekkel jár. A számlát kifizető vállalkozás jár a legrosszabbul. Először is a vitatott számla áfatartalmát nem engedik levonni. Ez már egy jelentős veszteség lehet. Erre jön még a 200 százalékos adóbírság, melyet ki kell fizetnie a számlát jóhiszeműen befogadó partner vállalkozásnak.

Az is számít, hogy piaci áron történt-e a teljesítés

Az adóhatóság számára nem csak az jelent problémát, ha egyáltalán nem történt meg a gazdasági esemény, hanem az is, ha jelentős túlárazás történt. Az is fiktív teljesítésnek minősül, ha egy százezer forintot érő szolgáltatást félmillióért számlázunk a partnernek. Egy ellenőrzés során nem tudjuk semmivel sem igazolni, hogy mi indokolja a megszokottól eltérő, túl magas árat. Ha pedig nincs semmi valós indok, nincs bizonyíték a magas ár alkalmazásának okára, akkor bizony könnyen feltételezhetik, hogy annak csak az adóelkerülés volt a célja.

Sajnos, ilyen esetben a következmények könnyen elsöprik mindazt az előnyt, melyet a túlárazással megszerzett hitel vagy támogatás elnyerése jelenthet a vállalkozásnak.

Hogyan lehet elkerülni az adóhatóság büntetését a forgalomnövekedés miatt?

Tanácsunk egyszerű: kerüljön el minden olyan lépést, mely törvénytelenséghez vezet:

  • a számlázás mindig piaci áron történjen és
  • ne számlázzon le fiktív, a valóságban nem létező tételeket.

Ha a cégnek forgalomnövekedésre van szüksége, próbáljon meg valós szolgáltatásokat nyújtani, vagy valódi termékeket értékesíteni, hogy ne később érjék kellemetlen meglepetések az adóhatóság, vagy akár a finanszírozó bank részéről.

A másik oldal veszélye: ne fogadjon be számlát szívességből!

Még a túlszámlázásnál is legyen óvatosabb a számlák befogadásával kapcsolatban! Lehet, hogy ma nem lát abban semmi rosszat, hogy szívességből befogad egy nagyobb összegű számlát egy régi partnerétől. Talán úgy gondolja, hogy neki jót tesz vele, az áfát visszaigényli, a számla nettó összegét meg valahogy elszámolják egymás közt. Talán rendben is megy minden. És arra is gondol, hogy mi lehet 4-5 év múlva?

Könnyen lehet, hogy akkor üt be a baj, amikor Ön már nem is nagyon emlékszik az egész ügyre. Eltelik pár év, az egykori partnerrel talán már nincsenek is közös dolgaik. És akkor egyszer csak megjelenik a NAV egy ellenőrzésre és kiemelik, fiktívnek minősítik azt a négy évvel korábbi számlát. Vajon megéri egy szívesség ezt a kockázatot?

Fontos emlékezetben tartani, hogy a NAV akár 5 éven belül is bármikor ellenőrizheti az egyes tranzakciókat. Egy fiktív számlázás, egy túlárazás árulkodó dokumentumai még akkor is veszélyt jelentenek, amikor az általa elért előny már rég a múltba veszett. A körbeszámlázás, szívességből fiktív számlák befogadása talán egyszerű, gyors és jó ötletnek tűnik elsőre, de igen komoly, nem várt mellékhatásai is lehetnek.

2018-03-24T18:18:39+00:00