Utólagos adófizetés a 2017-es adóamnesztia

/, Jogszabályok/Utólagos adófizetés a 2017-es adóamnesztia

A Stabilitás Megtakarítási Számla nyitásának lehetősége 2017. januárban egy hirtelen 2016-ban kihirdetett törvénymódosítás miatt megszűnt. Ellenben helyette az új adóamnesztia “utólagos adófizetés” néven került be a törvénybe, amellyel 2017. június 30-ig van lehetőségünk élni. A kijelölt bankoknál kialakult a számlanyitási feltétel rendszer így mostantól lehetőség van élni az új “adóamnesztiával”. Aki az előzőről lecsúszott, mivel hirtelen történt a kivezetése, annak érdemes minél hamarabb lépnie, nehogy lemaradjon, illetve érdemes nagyon átgondolni, hogy megoldást nyújthat-e számára az újfajta jogszabályi környezetben.

Utólagos adófizetéssel kapcsolatosan állunk ügyfeleink rendelkezésére tanácsadással, számlanyitási segítséggel illetve annak átgondolásával milyen kockázatokat rejthet egy ilyen számla megnyitása és jó lehet-e a számunkra. A lehetőségek bizonyos szempontból szűkültek az SMSZ számlához képest, bizonyos szempontból pedig kedvezőbbek lettek a feltételek, legfőképpen a tekintetben, hogy legkésőbb 8 napon belül hozzájuthatunk a speciális számlán elhelyezett pénzünkhöz.

Elérhetőségeinken kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.

Az Stabilitás Megtakarítási Számlát követő új 2017-es amnesztia az utólagos adófizetés, melyet a 2011. évi CXCIV. törvény az alábbiak szerint szabályoz (2017. februári állapot).

8/D.Utólagos adófizetés

39/D. § (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit – az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett – a (4)-(7) bekezdés szerint teljesíti.

(2) A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:

a) egyéb jövedelem;

b) kamatjövedelem;

c) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;

d) csereügyletből származó jövedelem;

e) osztalékból származó jövedelem;

f) árfolyamnyereségből származó jövedelem;

g) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;

h) vállalkozásból kivont jövedelem.

(3) A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,

a) amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy

b) amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.

(4) A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen adókedvezményt vagy -beszámítást) vegyen figyelembe.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet a személyi jövedelemadón és a (7)-(8) bekezdés szerinti önellenőrzési pótlékon kívül e törvény szerinti más fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet az állami adóhatóság – a bank kérelmére – erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy utalás alapján) jóváírják.

(7) A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg; ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét.

(8) A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.

(9) A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít ki a természetes személynek, amelyben – szükség esetén az érintett adóévek szerinti megosztásban – feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem, valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a természetes személy az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.

2017-06-05T11:08:27+00:00 Tags: , , |