A leggyakoribb 2019-es adózási problémák

/, Blog, cikkek, Szakmai Cikkek/A leggyakoribb 2019-es adózási problémák

Az idei évben (2019) az alábbi adózási problémákkal találkoztunk a leggyakrabban, amelyek felkészüléssel, odafigyeléssel elkerülhetők lennének. Mindenféleképpen érdemes végigolvasni és átgondolni vajon az Ön vállalkozásánál jelenthet-e problémát?

Következő írásainkban a témákat részletesebben is elemezni fogjuk.

Kényszertörlés – a társaság nem adta be a beszámolóját, A60-as nemzetközi beszerzés/értékesítés nyilatkozatát, nem volt kint a cégtáblája… Ezért az adószám törlését követően a Cégbíróság elrendelte a társaságok kényszertörlését. Számos társaságot sikerült az utolsó pillanatban megmentetnünk. Még mindig aktuális slágertéma, mert mennek ki a felszólító levelek, bár a kényszertörléssel kapcsolatos szabályozás megváltoztatása várható.

VIES – kontrolladat eltérésből adódó ellenőrzés. Az eltéréseknek két oldala van. 1. Az uniós beszerzésünk nem egyezik a partner által vallottal. Ebben az esetben kérdés, hogy miért nem lett bevallva, egyáltalán bekerült-e a cég könyvelésébe és mi történt az áruval. Számos ilyen ellenőrzéssel találkoztunk lekinkább kereskedő cégeknél. 2. Az uniós értékesítésünk nem egyezik a partner által vallottal. Amennyiben nem tudjuk azt igazolni, hogy az áru az országot elhagyta, abban az esetben nem lehet adómentesen (ÁFA mentesen) értékesíteni a terméket. Tehát ha a NAV nem fogadja el, hogy az áru elhagyta az országot, úgy az ÁFA-t meg fogja állapítani az értékesítésre és nagy eséllyel 200%-os bírságot fog kiszabni ezekben az esetekben, mivel adómentes az értékesítés és a bizonyítási teher az adózón van.

EKAER problémák. Számos EKAER bejelentési problémával és bírságolással találkoztunk. Az adóhivatal egyik legfontosabbnak ítélt fegyvere azért teljes egészében nem bizonyul mindig hatásosnak és többlet munkát ad az ellenőröknek, mert a téves lejelentések, nem jelentik az adóelkerülési szándékot, amelytől függetlenül az ellenőrzést végig kell vinni. Ellenben komoly bírságokkal találkoztunk, amivel kapcsolatosan megismertük az adóhivatal gyakorlatát, hogy milyen alapon lehet a bírságkiszabásokat csökkenteni. A leggyakoribb problémák voltak:

  • nem volt EKAER lejelentés,
  • a kockázatos áruk nem kockázatos körben voltak lejelentve,
  • elírási hibák: nem megfelelő rendszám, súly stb…,
  • idő előtti lezárás,
  • nem került lezárásra,
  • több partner ügyletének egy szám alatt történő lejelentése.

Érdemes odafigyelni az EKAER bejelentések pontos megtételére, kialakítani EKAER gyakorlatukat, mert könnyedén kaphat ellenőrzést és komoly bírságokat is a vállalkozás. Segítünk az EKAER gyakorlat kialakításában, ellenőrzés során vagy azt követő hatósági eljárásban.

Fiktív számlák – továbbra is számtalan ellenőrzés van fiktív számlák miatt. Eltűnik a partner, nem ad be bevallást, nem bizonyítható az ügylet stb… Mivel óriási témakör amivel webolalunkon foglalkoztunk, most többet nem írnánk róla. Viszont tapasztalatból elmondható, hogy még mindig nagyon könnyen belefutnak az adózók fiktív számlák befogadásába, miközben a NAV pillanatok alatt kiszúrja a fiktív számlát kibocsátó társaságokat. Szerencsére ha időben észleli a társaság a veszélyt még van lehetőség azt kijavítani. Sok ilyen ügyünk volt.

Az ellenőrzés nem úgy zajlik, ahogy az adózók gondolják – komoly változások következményei! Az adóellenőrzések nagyon megváltoztak és az adózók ezt nem veszik tudomásul. Amennyiben az ellenőrzés során illetve az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre nem teszünk megfelelő észrevételt és a bizonyítékainkat nem tárjuk a NAV elé, azt követően már nincsen erre lehetőségünk! Ez azt jelenti, hogy a képviselőnek az eljárás kezdeti szakaszától jelen kell lennie, de lehetőleg legkésőbb az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvvel hozzánk kell fordulni! Attól mert egy adózó struccpolitikát folytat csak a helyzetét rontja. Ellenben problémát jelent az adózói észlelésben, hogy a jegyzőkönyvben még nem, csak a határozatban kerül kiszabásra a bírság mértéke (ami elég gyakran 200%-ék, pedig megfelelő észrevétellel akár csökkenthető lenne) ami viszont már elég jelentős. Ráadásul a késedelmi pótlék összege is változott és már nem a jegybanki kamat duplája, hanem magasabb összeg, így már a késedelmi pótlék jelentősége sem elhanyagolható. Határozatot követően pedig új tényt, körülményt szinte lehetetlen előadni, csak a jogszabálysértésekre lehet igazából hivatkozni. Ami igaz persze, hogy adóigazgatásban nem csak a megállapítás végeredménye számít, hanem az odavezető út is, azaz az ellenőrzést a jogszabályoknak megfelelően folytatta-e le a NAV.

Cégkapu/ügyfélkapu problémák a változások miatt. A cégvezetés mondhatni veszélyes üzemmé vált, mivel ha picit nem figyelünk oda könnyedén válhatunk komoly adótartozás vagy adószámtörlés, kényszertörlési eljárás áldozatául. Ez pedig köszönhető a kötelező elektronikus kapcsolattartásnak, cégek esetében ez a cégkapu. A változás számos céget hideg zuhanyként érintett, mert nem csinálták meg időben a társaság cégkapuját vagy nem ellenőrizték az oda érkező dokumentumokat (hozzátéve, hogy elég kaotikus volt az indulása, mivel mindenről kaptunk, értesítést). Tapasztalatból elmondható, hogy számos adómegállapítás ezért lett végleges (nem élt adózó jogorvoslati jogával), számos beszámoló ezért nem került benyújtásra (mert mondjuk a könyvelő nem tudta, hogy cégkapun keresztül kell beadni) és számos fontos információról sem értesült a társaság, amely cégkapu megbízottja nem figyelte az oda érkező dokumentumokat. Javasoljuk, hogy mindenki nézze át a cégkapus gyakorlatát, nehogy váratlanul érjen bárkit egy komolyan adóhiány megállapítás vagy egyéb információ elmaradása.

Becslési eljárás újbóli előtérbe kerülése adóellenőrzés során. Több esetben találkoztunk a klasszikus becslési módszerek újbóli alkalmazásával adóellenőrzések során. Ezek során az árbevétel és adófizetési kötelezettség kerül megemelésre. Alapja lehet, be nem állított beszerzések számlája – a társaság könyveiben szereplő készletek, amelyek nem lelhetők fel – többféle áfa mértékkel dolgozó vállalkozás beszerzési illetve értékesítési áfa mérték arányainak eltérése – külföldi beszerzések kontrolladatai – online szolgáltatók adatszolgáltatásai (pl.: szallas.hu, stb…). Az előzőek a legtöbb cégvezetőnek előre nem vélelmezhető dolgok, mivel nem jár még a gondolataik közelében sem, hogy ilyen megállapítást kaphatnak. Ellenben megelőzés célú átvilágításunk során ezen hiányosságok kibukhatnak.

Fizetési kedvezmény (méltányosság). Óriási változás történt a fizetési kedvezményre irányuló kérelmek (FAG, FAM) elbírálása során és sokkal több elvárásnak kell megfelelni, sokkal több információt kell adni a NAV számára. Nagyságrendileg elmondható, hogy fizetési kedvezmények összeállításában és az eljárásban jártas szakember nélkül nagyon nehéz (szinte lehetetlen) a  kedvezményt  megkapni, mert amit jónak lát az adózó, pont az ellenkezőjét kéne alátámasztani. Ellenben ezen ügyekben szerzett tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy nincs vesztett ügyünk (ahol megígértük ott mindig el is értük), tehát igenis el lehet érni a méltányosságot a NAV előtt, csak sokkal nagyobb munka és sokkal nagyobb tapasztalatot igényel mint bárki gondolná azt. Amennyiben esetlegesen elengedésben is részesülünk akkor pedig azt meg is kell tartani! Ugyanis ha időközben adófizetési kötelezettségünk keletkezik vagy akár egyetlen napot is késünk a befizetés NAV-hoz történő beérkezésével, a késedelmes teljesítés, nem fizetés azonnal megborítja a korábban elért eredményt és elvesztjük az elengedés összegét és végrehajthatóvá válik az adótartozás. Állítólag jövőre az új adófolyószámla rendszerrel ez automatikus lesz, de még sokan szkeptikusak ezzel kapcsolatosan.

Fontos! Pár éve megváltozott a jogszabály és csak az esedékességtől számított 8 napon belül beadott kérelem szünetelteti a végrehajtást. Levont adónemek esetében pedig nincs lehetőség sem méltányosság gyakorlására sem a végrehajtás szünetelésére.

Adóvégrehajtás – ideiglenes biztosítási intézkedés, követelés foglalás. Számtalan ügyben láttuk, hogy a NAV reakció ideje iszonyatosan felgyorsult. Ez azt jelenti, ha úgy ítéli meg az adóhatóság, hogy biztosan várható adóhiány megállapítás (pl.: nincs beadott adóbevallás, de az online számla komoly kiállított számlaforgalomról tanúskodik vagy egyértelmű a fiktív számla befogadása stb..) de a megfizetése veszélyben lehet, azonnal ideiglenes biztosítási intézkedést rendel el a hatóság, ami azt jelenti, hogy zárolják a bankszámlánkat és a helyszínen is lefoglalják értéktárgyainkat (tárgyi eszközeinket, pénzeszközeinket, készletünket stb..), amely alapján a társaság működése azonnal ellehetetlenülhet. Amire pedig kevesen számítanak az a NAV gyors reakciója a követelés foglalás. Tehát akár végrehajtás akár biztosítási intézkedés során, amennyiben a NAV látja az online számla adatszolgáltatásból (ez azonnali), hogy számlát állítottunk ki egy partnerünknek és követelésünk van vele szemben, már írhat is neki a NAV, hogy a követelés összegét ne a számunkra, hanem a NAV számára fizesse ki.

Próbavásárlás, helyszíni ellenőrzés. Továbbra is kiemelt terület az adatgyűjtés, a bejelentés nélküli foglalkoztatás és a nyugtaadási kötelezettség, illetve a pénztárgép szabályszerű használatának ellenőrzése. Sőt még azokat is ellenőrzik akik a pénztárgép helyett a minden esetben számla kiállítás lehetőségét választották, hogy megfelelően jelentik-e ezen tranzakciókat a ptgszlah nyomtatványon. Az idén számtalan érdekes példát láttunk ezen ellenőrzésekkel kapcsolatosan és a bírságon kívül, üzletbezárást is előszeretettel alkalmaz a NAV, sőt az ellenőrzés következménye lehet további adóellenőrzés, amely során a tapasztalatokat, begyűjtött dokumentumokat hasznosítva próbál a NAV becslést alkalmazni. Volt olyan ellenőrzés, ahol a szemetes tartalmát elvíve az abban lévő blokkokból próbált következtetést levonni a NAV.

2019-11-12T15:57:23+00:00