ÁFA ellenőrzés

//ÁFA ellenőrzés

Hogyan zajlik az ÁFA vizsgálata?

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ÁFA ellenőrzéssel, egy már befejezett ÁFA bevallási időszakot követően – akár be lett adva az ÁFA bevallás akár nem – ellenőrzi az adóhivatal az adott időszakban kiállított és befogadott számlákat, és a mögöttük levő gazdasági esemény megvalósulását. Az adóhivatal az ÁFA mentesen kiállított számlákat is vizsgálja, hogy teljesültek-e az ÁFA mentes kiállítás feltételei. Ez UNIÓS értékesítések során kiemelten fontos.

Mik az ÁFA ellenőrzés leggyakoribb okai?

1, Visszaigénylés

ÁFA visszaigénylés esetén kiutalás előtti ÁFA bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelhet el az adóhivatal. Erről itt olvashat.

2, Az adóhivatal kockázatkezelő rendszere

Az adóhivatal kockázatkezelő rendszere nagyon sok adat és összevetés alapján dolgozik. Ez alapján ellenőrzésre számíthatnak az adóminimalizálók, folyamatosan veszteséges vállalkozások, nagy árbevételhez képest kevés alkalmazottat foglalkoztató vállalatok.

3, Bejelentés

A „jóakarók” bejelentése számottevő, nagyságrendileg napi 100 közérdekű bejelentés érkezik a NAV-hoz.

4, Kapcsolódó vizsgálat

Ha egy velünk kapcsolatban álló vállalatnál (alvállalkozó\szállító, megbízó\megrendelő) ÁFA ellenőrzést folytat a NAV, és kíváncsi a gazdasági esemény megvalósulására már egyre inkább egyes gazdasági események vizsgálatára irányuló ellenőrzést írnak ki tapasztalataink alapján, de akár elrendelhetik a bevallások utólagos vizsgálatát is, így tisztázva a szerződéses viszonyokat.

5, Bevallás elmulasztása

Az adóhivatal törekszik arra, hogy a bevallásukat elmulasztó vállalkozásoknál ÁFA ellenőrzést végezzen.

6, Fiktív számla befogadása

Amennyiben az adóhivatal megállapítja egy ügylet vagy társaság működésének fiktív voltát, a vele kapcsolatban álló vállalkozásokat (első sorban megrendelőit) is kijelölheti egyes gazdasági események megvalósulásának, vagy ÁFA bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzésére.

7, Egyes adókötelezettségek ellenőrzése

Sokszor indul egy ÁFA vizsgálat egyes adókötelezettségek ellenőrzésével, és ha az ellenőrzés során problémát találnak, akkor egyből kiadják az ÁFA vizsgálat megbízólevelét.

8, Operatív ellenőrzés következménye

Ha a próbavásárló adóellenőr nem kap a vásárlásról megfelelő bizonylatot, akkor várhatóan ÁFA ellenőrzést rendelnek el.

Mire megy ki egy ÁFA ellenőrzés?

Egy ÁFA ellenőrzésnél mindent ellenőriz(het)nek. Nézzük meg a legfontosabb célokat.

1, Fiktív számlák, fiktív számlás ügyletek

„Számlagyár”: Egy ÁFA ellenőrzés során a legrosszabb eset, az olyan számlák könyvelésben történő szerepeltetése, amelyek számlagyártól származnak, azaz olyan vállalkozástól, amely kizárólag fiktív számlák „írogatására” jött létre, mindenféle gazdasági esemény nélkül. Ha egy cégről ez kiderül, akkor az összes megrendelő számíthat adóellenőrzésre, ráadásul felmerülhetnek egyéb büntetőjogi konzekvenciák is. Ebben az esetben a gazdasági esemény megvalósulását sem fogadja el a hivatal.

„Alvállalkozói láncolat”: Ezt az ÁFA vizsgálati módszert szokták „láncvizsgálatnak” hívni. Lényegében a Megbízó, és a munkát elvégző közé több vállalkozás ékelődik be. Tehát a fővállalkozó (vagy megbízott) megbízza „A” vállalkozást a munkával, aki tovább adja „B” vállalkozásnak, aki továbbadja „C” vállalkozásnak, aki elvégzi a munkát. Ez önmagában nem jelenti az ügylet fiktivitását, csak sajnos a lánc egyik vagy legtöbb tagja időközben eltűni, és ÁFA ellenőrzés során utolérhetetlen, ÁFA és egyéb bevallásait nem adja be, és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének sem tesz eleget. Ebben az esetben ugyan a gazdasági esemény megvalósulását elfogadja a hivatal, csak nem a számlán szereplő felek között, de az ÁFA hiány megállapításra kerül.

„Eltűnt szállító ill. alvállalkozó aki nem fizetett adót”: Ez hasonló az előző megállapításhoz, és ez aránylag biztos megállapítást jelent a hivatalnak, ha tudja bizonyítani, hogy a megrendelő tudhatott vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról.

2, Eltitkolt árbevétel megállapítása

Az ÁFA vizsgálat klasszikus becslési eljárása alapján valószínűsítik az eltitkolt bevételt. Például megnézik egy bizonyos tevékenység anyagigényét, és megnézik mennyi anyagot vettük, az elhasznált anyag alapján becsülik meg a bevételünket. Másik bevett gyakorlat, amivel gyakran találkozunk, hogy az adóhivatalban nyilatkoztatják az ügyvezetőt, hogy mekkora nyereséghányaddal dolgozik, és a költségeiből felszorozzák a bevételt. Leegyszerűsítve, ha a vállalkozó azt mondja, hogy 20%-os nyereséggel dolgozik és 1.000.000 forint költséget vallott be, akkor 1.200.000 forint bevételt becsülnek.

3, Nem a vállalkozás érdekeit szolgáló kiadás elszámolása

Problémát jelent, ha nem a vállalkozás tevékenységét szolgáló kiadást számolunk el, és levonásba helyeztük a számla ÁFA összegét, mert ekkor a levonást nem fogadják el, és ÁFA hiányt állapítanak meg, vagy természetbeni juttatásnak minősítik, annak járulékos adó és járulékfizetési költségeivel. Ez vállalkozási profiltól függ, mert egy informatikai vállalkozás nehezen magyarázza meg, ha hálószobabútort számol el, míg egy hotelnél ez természetes.

4, Színlelt vállalkozási/megbízási szerződések megállapítása

A munkaviszonynak magasabb az adóterhe, s nem lehet ÁFA-t levonni, sok vele az adminisztráció, további költségek csak természetbeni juttatásként számolhatóak el, ezért sokan inkább megbízási vagy vállalkozási szerződéssel alkalmazzák a munkavállalót. Egy ÁFA vizsgálat során az adóellenőr a szerződés megfogalmazása, és a munkavégzés jellege alapján átminősítheti a megbízási szerződést munkaviszonnyá.

5, ÁFA mentes értékesítések

Nagy erőt fordít a hivatal az ÁFA mentes értékesítések vizsgálatára, abból is leginkább az UNIÓS értékesítésekre. Amennyiben a megfelelő feltételek nélkül értékesítünk árut mondjuk Szlovákiában, és kiderül, hogy a partner nem adóalany vagy egyéb hiányosság van, akkor az adóhivatal nem fogadja el az ÁFA mentes értékesítést és ÁFA hiányt állapít meg! Legalább a partner nemzetközi adószámát le kell kérdeznünk a VIES rendszerben és a lekérdezést megőriznünk! Továbbá azt is ellenőriznie kell az adózónak, hogy az áru ténylegesen elhagyja-e az országot. Sok adózó elfelejti, hogy az adókedvezmény igénybevétele esetén, annak bizonyítása, hogy jogosult volt a kedvezményre, adómentességre a törvény alapján őket terheli. Tehát, papírokkal kell bizonyítani, hogy az áru elhagyta az országot.

Szankciók, következmények

Ha az adóhivatal adóhiányt talál, akkor általában adóbírságot szab ki. Ez az adóellenőrzés során az adóhiány megállapításhoz kapcsolódik. Alaptétel az 50%, de bevétel eltitkolás esetén lehet 200% is az adóbírság mértéke. Adóhiányhoz viszonyítva alkalmazzák. Alapestben, például ha 50.000 Ft áfahiányt állapítanak meg, akkor 25.000 Ft a bírság tétel az adón kívül. Ha szándékos adóeltitkolást bizonyítja az adóhivatal, akkor 100.000 Ft a bírság összege az adóhiányon túl. Bizonyos feltételek fennállása esetén lehet 50 %-nál alacsonyabb bírságot kiharcolni, illetve később mérséklést kérni.

Mit ne tegyen és mit tegyen?

Javasoljuk, hogy mindenképpen forduljon adózásban jártas szakemberhez, aki tapasztalattal rendelkezik adóellenőrzések területén.

Büntetőjogi következmények

A szankciókon kívül, ha a hivatal a valóságot nem takaró bizonylatokat talál (fiktív számlák, gazdasági eseményt nem takaró számlák, költségek…), abban az esetben adócsalás miatt büntetőeljárást is kezdeményezhet.

2016-05-06T15:21:01+00:00 Tags: , , , |