Bíróság vagy rendkívüli jogorvoslat? – dióhéjban a felügyeleti intézkedésről –

/, Szakmai Cikkek/Bíróság vagy rendkívüli jogorvoslat? – dióhéjban a felügyeleti intézkedésről –

Egy számunkra kedvezőtlen, adóellenőrzés keretében született első-és másodfokú adóhatósági határozat után gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan tovább? Egyrészt nyitva áll a bírósági út, amire 30 nap áll rendelkezésre, jogszabálysértésre hivatkozással. Gyakran előfordul azonban, hogy különböző okokból – pl. nem értesültünk a számunkra kedvezőtlen határozatról, figyelmetlenek voltunk stb. – lekéstük a keresetindításra nyitva álló határidőt, vagy eleve nem éltünk fellebbezéssel az elsőfokú határozat ellen, így az jogerőssé vált, így nem tudunk bírósághoz fordulni jogorvoslatért. Adott tehát egy jogerős, adóellenőrzés keretében született másodfokú (vagy fellebbezés hiányában elsőfokú) jogerős határozat, amivel nem értünk egyet. Amennyiben a határozati megállapítás nem időközben elévült időszakra vonatkozik, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthetünk elő a NAV vezetőjéhez. De mi is az a felügyeleti intézkedés? Egy rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amit a felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból (az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter hivatalból) tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter abban az esetben jár el, ha a felettes adóhatóság (tehát a másodfokú adóhatóság) az ügyben már döntést hozott. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését bíróság már felülvizsgálta. Vagyis tulajdonképpen felfoghatjuk a felügyeleti intézkedést egy harmadfoknak, azzal az eltéréssel, hogy rendkívüli jogorvoslati lehetőségnek minősül, nem rendesnek. A kérelemre indult felügyeleti eljárásnak – akárcsak a bírósági eljárásnak – jogszabálysértés esetén van helye, tehát új tény, körülmény felmerülése nem ad alapot egy felügyeleti eljárásra. Költségigénye az eljárásnak megegyezik a fellebbezés benyújtásakor fizetendő illeték mértékével, ami a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 500.000 Ft. De mikor is van értelme egy felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásának? Ha egy adóellenőrzés során lekéstük a fellebbezési határidőt, vagy nem nyújtottuk be határidőben a keresetet, akkor egy felügyeleti intézkedésnek mindenképpen van értelme, ha a támadott határozat jogszabálysértő. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy egyes esetekben az adózók akkor is kezdeményeznek felügyeleti intézkedést, ha nem késtek le semmilyen határidőt (tehát nyitva áll a bírósági út) és a bírósági eljárással párhuzamosan kezdeményeznek felügyeleti intézkedést. Addig ugyanis, amíg a bíróság nem bírálta el jogerősen a keresetünket, felügyeleti intézkedést kezdeményezhetünk. Ilyenkor célszerű a megindított adóperben szünetelést kérni, amíg a felügyeleti intézkedésről nem  születik döntés. Ha kedvező döntés születik és megsemmisítik a támadott határozatot, a per okafogyottá válik. Ha mellőzik a felügyeleti intézkedést, akkor pedig folytatódik a per és a bíróság dönt. Ha a NAV vezetője mellőzte a felügyeleti intézkedést, a Nemzetgazdasági miniszternek címzett felügyeleti intézkedést is kezdeményezhetünk, ami szintén illetékköteles. 2017. július 10. Dr. Molnár Árpád

2017-07-10T17:06:20+00:00 Tags: |