Fiktív számlák, szerződések

//Fiktív számlák, szerződések

Mitől tekinti egy számlát vagy szerződést fiktívnek az adóhivatal? Mire lehet számítani, ha ilyen számlára, szerződésre bukkan az adóhivatal egy cég könyvelésében?

1. „Fiktív szerződés” alapján kiállított „fiktív számla”

A „fiktív szerződést” és a szerződés alapján kiállított számlát nem fogadja el az adóhivatal, nem ismeri el a szerződés alapján elvégzett gazdasági esemény megtörténtét, vagy azt állítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént, de azt nem a vállalkozó, megbízott alvállalkozó végezte el, azaz az ügylet nem a szerződéses felek között jött létre. Senki sem gondolná, hogy mennyi akár valóságban megtörtént gazdasági eseményre lehet az adóhivatal elgondolása alapján ráhúzni annak fiktív voltát! Az adóellenőrzéseknél a bizonyítási teher megfordulhat, tehát ha a NAV azt mondja, hogy az ügylet fiktív, minden erőnket az ellenkező bebizonyítására kell fordítani, különben a végén be kell fizetni az adóhiányt.

2. A leginkább érintett vállalkozások

  • Kiemelten ellenőrzött vállalkozások: Építőipari vállalkozások, Őrző-védő vagyonvédelmi vállalkozások.
  • Az átlagon felül érintett vállalkozások: Fuvarozó cégek, Informatikai cégek, Munkaerő toborzó, kölcsönző cégek.
  • Egyéb vállalkozások: Azok a vállalkozások, akik több szinten vesznek igénybe alvállalkozókat; a bevételhez képest alacsony költséggel dolgozó, de alacsony adófizetési kötelezettséget kimutató vállalkozások.

3. Honnan lehet tudni, hogy fiktív számlákat kereső adóellenőrzést kapott a vállalkozásunk?

A fiktív számlák felderítésére először az „egyes adókötelezettségek teljesítésére” vagy „egyes gazdasági események valódiságára” irányuló adóellenőrzést használják, de ekkor adóhiány megállapítást nem tehetnek, ilyenkor csak a számlák és szerződések vizsgálatát végzik el és bírságolnak, ezért ezt követően ÁFA adónemre irányuló bevallások utólagos ellenőrzését rendelheti el a NAV.

Ezért elmondható, hogy egy ÁFA bevallások utólagos vizsgálatára irányuló megterhelő adóellenőrzésnek az elejét lehet venni, ha felkészülten visszük be a bizonylatokat és nyilatkozunk a revizorok kérdéseire a megelőző egyes gazdasági események valódiságára irányuló adóellenőrzés során.

Gyanús lehet, ha nem teljes évet, hanem bizonyos időszakot vizsgál az adóhivatal (pl.: 2013 január-márciusig, 2013 szeptember-októberig) vagy csak meghatározott cégekkel kapcsolatos iratokat kér be. De amiből egyből tudni lehet, hogy fiktív szerződések és számlák felderítését célzó adóellenőrzésről van szó, az a személyesen vagy írásban feltett kérdések.

4. Milyen kérdéseket tesz fel az az adóellenőr amikor fiktív számlák után kutat?

  • Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatosan általános, de konkrét kérdéseket tesz fel az adóellenőr (pl.: Hogyan és mikor kerül kapcsolatba az XY Kft-vel?; Kivel és milyen formában tartotta a kapcsolatot?, Meg tudja-e adni a nevezett személy jelenlegi elérhetőségeit? Készült-e írásos szerződés, teljesítésigazolás? Jártunk-e kint az alvállalkozó székhelyén…)
  • Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatban speciális és kifejezetten konkrét kérdéseket tesz fel a revizor (ez minden iparágban, tevékenységi fajtában más lehet). (pl.: Az XY munkánál ki volt az alvállalkozója? Hol található a Miskolci …. Áruház ami az őrzés tárgya volt? Hány m2-t kellett őrizni? Nevezze meg a személyeket, akik az őrzési feladatot elvégezték? Hogyan győződött meg az XY Kft. törvényes működéséről?…)
  • Ezen kívül az egyes szerződések szerződési pontjai és jellege alapján rengeteg további célzott kérdés tehető fel.

5. Mi kelti fel a gyanút az adóellenőrben?

  • Az alvállalkozói további alvállalkozók (akár több szinten) részére adják tovább a munkát.
  • Az alvállalkozók, ha a NAV idézi őket nem fellelhetőek, felszámolás alatt állnak, vagy a szerződéses kapcsolat óta (többszöri) tulajdonosváltozás történt.
  • Az alvállalkozó nem adott be adóbevallást.
  • Hiányoznak a munka elvégzését igazoló hiteles dokumentumok (a szerződés és a teljesítésigazolás kevés).
  • Az alvállalkozónak nem volt elegendő munkavállalója a munka elvégzéséhez és az alvállalkozóit nem tudja megjelölni.
  • A szerződésben az szerepel, hogy alvállalkozó igénybevételéről értesíteni kell a megrendelőt, amely értesítés nem történt meg igazolhatóan.
  • A megrendelő nyilatkozata alapján nem tudott alvállalkozó igénybevételéről.
  • A munkavállalók nyilatkozata alapján az irányításukat és a kifizetéseket nem az alvállalkozó eszközölte, az alvállalkozót nem ismerik.
  • Minden számla kiegyenlítése készpénzben történt.

6. Milyen kimenetele lehet, ha az NAV megállapítja a szerződés fiktív voltát?

Ha egy szerződés fiktív voltát állapítja meg az adóhivatal, akkor az ahhoz kapcsolódó összes számla beállítása a könyvelésbe nem helytálló. A fiktivitás formájától függően, vagy csak ÁFA vagy ÁFA és Társasági adó adónemben is hiányt állapít meg az adóhivatal és bírságol.

A NAV akkor tudja a vállalkozást elmarasztalni és adóhiányt, bírságot megállapítani, ha bizonyítani tudja, hogy a cégvezető tudott vagy tudnia kellett volna arról, hogy a szerződés adókijátszásra irányul. Régebben ennél kevesebb is elég volt a NAV-nak ezt a gyakorlatát az UNIÓS ítélkezési gyakorlat alapján alakította ki. Tehát nekünk mindent el kell azért követnünk, hogy az adóhivatal ne tudja azt mondani, hogy tudtunk vagy tudnunk kellett volna a másik céggel kapcsolatos csalárdságról, illetve adókijátszásról.

Az adóhivatal álláspontjának megfordítás egy szerződés esetében, amelyet fiktívnek ítél, nagyon nagy tapasztalatot igényel. Kőkemény bizonyítás szükséges, ugyanis az adózónak kell bizonyítani, hogy a gazdasági esemény megtörtént.

Általában ezen szerződések értéke több millió vagy tízmillió forintos nagyságrendű, amelyből az ÁFA és TAO fizetési kötelezettséget visszaszámolva könnyedén sokmilliós vagy több tízmillió forintos adóhiány és a hozzá kapcsolódó 50% vagy akár 200%-os adóbírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettség kerülhet megállapításra.

Fiktív számláknál másik probléma, hogy ha mi kapunk ilyen számlát, akkor az ÁFA levonásunkat nem fogadja el a NAV míg, aki kiállítja a számlát neki meg kell azt fizetnie az ÁFÁ-t, bár ezen esetekben a legjellemzőbb, hogy az alvállalkozó nem fizeti be, mert szembeállít vele más, általában nem valós költségeket.

7. A cégvezetők 90%-a mégis miért veszi félvállról ezen ellenőrzéseket, milyen kifogásaik vannak?

Minek vegyek igénybe szakértőt? Megvan az aláírt szerződésünk, ami minden jogszabálynak megfelel és még teljesítési igazolásom is van.
Miért kellett volna nekem a szerződés aláírásakor illetve a szerződés fennállása alatt ellenőriznem, hogy az alvállalkozó rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges feltételekkel, illetve, hogy ad-e bevallást, fizet-e adót?
Mit érdekel engem, hogy kivel végezte, végeztette el az alvállalkozó a rábízott munkát?
Majd ha meglesz a jegyzőkönyv és látom, hogy tényleg probléma van.

Természetesen megértjük a kifogások azon részét, hogy megvan a szerződés a teljesítési igazolás ami jogszabályoknak megfelelő, talán még az alvállalkozó is bemegy nyilatkozni az adóhivatalba, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy az adóhivatal ha nincs a gazdasági esemény minden részlete megfelelően dokumentálva, vagy az alvállalkozó össze vissza nyilatkozik… megvan az a joga az Adózás rendjéről szóló törvény (adóhivatal általi alkalmazása) szerint, hogy ne fogadja el a szerződést. Mint ahogy sokszor láttuk adóellenőrzéseknél a bizonyítási teher megfordul, tehát ha a NAV azt mondja, hogy az ügylet fiktív, minden erőnket az ellenkező bebizonyítására kell fordítanunk különben be kell fizetni az adóhiányt.

Büntetőjogi következmények

A fiktív számlák szerepeltetésével kapcsolatos további és súlyos probléma a büntetőjogi felelősség, amely több jogszabályhely alapján is könnyedén megállhat ilyen esetben, ha az ügy nincs megfelelően képviselve!

Javaslatunk

A fiktív számlákat befogadni mindig kockázatos, fontos ellenőrizni előtte az adott céget. Feltétlenül ajánljuk, hogy tájékozódjon alaposan mielőtt üzleti kapcsolatba kerül egy céggel. Az adóhatóság szinte mindig felgöngyölíti a lebukott számlagyárak kuncsaftjait, akik ilyen módon biztosan számíthatnak egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatra. Ha problémát talált az adóhatóság ilyenkor, akkor szinte biztosan elrendeli az ÁFA adónemre irányuló bevallások utólagos ellenőrzését.