Hogyan húzza csőbe az Adótraffipax a vállalkozásokat?

/, Szakmai Cikkek/Hogyan húzza csőbe az Adótraffipax a vállalkozásokat?

Mostanában az adóhatóság előszeretettel teszi közzé, hogy hol és mikor számíthatnak helyszíni ellenőrzésre a vállalkozások. Ennek természetesen a maga jó oldalai is (pl. a normálisan működő vállalkozások is emlékeztetni tudják a munkavállalóikat arra, hogy mire figyeljenek számlaadás során), de azért ne gondoljuk az adóhatóság pusztán emberbaráti szeretetből teszi közzé mindezt. Akkor mégis miért?

Amíg nem voltak közzétéve előzetesen a helyszíni ellenőrzések adatai, addig is voltak átfogóbb adóhatósági akciók, melyek során ugyan megbukhattak egyes vállalkozások számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, de lehet, hogy éppen a revizoroknak adtak számlát, és így tulajdonképpen semmilyen további következménnyel nem kellett számolniuk. Akik viszont „megbuktak” azok biztosan számíthattak további adóhatósági ellenőrzésre, hiszen az Art. 108. §-a a becslést megalapozó körülmények között külön nevesíti többek között, hogy jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtakibocsátási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása. (Részletesen: http://drvilmanyi.eu/jogszabalyok/a-becsles-art/)

Az adótraffipax bevezetését követően a mulasztási bírságot, illetve a későbbi adóhatósági becslést elkerülendő számos vállalkozás azt az utat választja, hogy az ellenőrzések időtartama alatt különös gondot fordít munkavállalóinak számlaadására, mely okból viszont hirtelen megnövekszik árbevételük. Ennél a pontnál érdemes megemlíteni, hogy a költségvetésnek már pusztán ez okból, minden további következmény nélkül megéri az adótraffipax intézménye, hiszen a megnövekedett árbevétel nagyobb adóbevételt generál.

Azon túl azonban, hogy a nagyobb árbevétel után magasabb adóterheket vállalnak, ezen vállalkozások sem dőlhetnek hátra abban a hiszemben, hogy egyéb következménnyel nem kell számolniuk, hiszen „nem tártak fel számla- nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztását”.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy sajnos ezzel az eljárással nem feltétlenül kerülhető el a további adóhatósági ellenőrzés, tekintettel arra, hogy becslés akkor is alkalmazható, ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására.

A fenti egy elég jogszabályi megfogalmazás, így abba szinte bármi beleérthető. Az előre meghirdetett adótraffipaxok, illetve az azok során megugró árbevételek között nem nehéz összefüggést találni, így ezen vállalkozások véleményünk szerint további adóhatósági ellenőrzésekre, pl. forgalomszámlálás számíthatnak, ha pedig tendencia mutatható ki az árbevételük növekedése, illetve az adóhatósági ellenőrzések között, úgy szinte biztos, hogy becslési eljárásnak teszik ki magukat, melyről bővebben korábbi cikkünkben olvashat (http://drvilmanyi.eu/szakmai-cikkek/adobecsles/)  Budapest, 2017. július 27.

Dr. Márk Roland

2017-07-27T12:12:05+00:00 Tags: , , |