Így változnak a végrehajtási eljárások a koronavírus miatt

/, Blog, cikkek, Szakmai Cikkek/Így változnak a végrehajtási eljárások a koronavírus miatt

Március 23-án jelentette be Orbán Viktor a koronavírushoz kapcsolódó 2. számú gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot, melynek végrehajtási eljárásokat érintő részletes szabályait az 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet tartalmazza. 

A médiában megjelent információk szerint a rendelet szünetelteti a behajtási eljárásokat, ami többé-kevésbé igaz, jelen cikkünkben – előbb a bírósági, majd az adóhatósági eljárásokat sorra véve – áttekintjük a szabályokat és felhívjuk a figyelmet a fontos részletekre. 

A bírósági végrehajtásokat illetően mindenekelőtt azt a legfontosabb leszögezni, hogy a rendelet nem az eljárások teljes szüneteltetéséről szól, mindössze egy felsorolást ad azon cselekményekről, melyekre a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kerülhet sor, ezek pedig az alábbiak:

  • végrehatói (személyes úton történő) kézbesítés,
  • helyszíni eljárás,
  • hagyományos árverés, 
  • ingatlan kiürítése, 
  • a lefoglalt gépjárművek forgalomból kivonása,
  • a  természetes személy adós lakóingatlanának árverezése,
  • meghatározott cselekmény foganatosítása (kivéve gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó cselekmények). 

Fentiekből kitűnik, hogy például hatósági átutalási megbízás (inkasszó), jövedelem-letiltás alkalmazására, gépjármű- és ingatlan, esetleg egyéb vagyontárgy lefoglalásra, elektronikus árverésre sajnos sor kerülhet, továbbá gazdálkodók ingatlanának árverése sem ütközik jogszabályi akadályba. Így tehát különösen fontos az alábbi rendelkezése a Kormányrendeletnek.

Amennyiben az adós a veszélyhelyzet ideje alatt jelzi részletfizetési szándékát a végrehajtó felé, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

A rendelet szövegezése egyrészt kedvező az adósok számára, mivel nem ír elő semmilyen egyéb feltételt a részletfizetés megállapításához, ugyanakkor kötelezettséget sem állapít meg a végrehajtóknak, mérlegelésükre bízza a részletfizetés megállapítását. Mindenképp célszerű ugyanakkor ilyen jellegű kérelemmel fordulni a bírósági végrehajtók felé minden esetben, mivel valószínűsíthető a kedvező elbírálás tekintettel a jelenleg kialakult nehéz gazdasági helyzetre. Továbbá nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy jelen rendelkezések szerint elegendő kizárólag a végrehajtóval egyezkedni, a végrehajtás kérő nem szólhat bele a részletfizetés feltételeibe.

Teljes egészében szünetelnek ugyanakkor azon eljárások, melyeket a bírósági végrehajtó az adóhatóság megkeresésére folytat (ide tartoznak nemcsak az adótartozások, de bármely, NAV végrehajtói hatáskörébe – pl. rendőrségi közlekedési bírság, hulladékgazdálkodási díj, diákhitel, stb. –  tartozó hátralékok beszedése iránti eljárások . A szünetelés a veszélyhelyzet alatt, illetve annak megszűnését követő 15. napig áll fenn.

Kevésbé hangsúlyos, de azért említésre méltó rendelkezése még a jogszabálynak, hogy a járványügyi intézkedések miatti akadályoztatásra hivatkozással mentesülhetünk az esetleges rendbírság kiszabása alól.

A bírósági felfüggesztés esetkörénél pedig nevesíti azt az esetet, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény, bár nyilvánvalóan a bíróságok maguk is ilyennek értékelnék ezen helyzeteket.

Az adóhatóság előtt folyamatban lévő valamennyi (tehát nem csak az adó, de a fentiekben írt összes, NAV által hajtott követelés beszedésére irányuló) végrehajtási eljárás ugyanakkor teljes mértékben szünetel a rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. 

Kivételt csak 

  • az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények (pl. épületbontás, rendszámlevétel, stb.), 
  • a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó, illetve 
  • a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások 

képeznek.

A szüneteléssel kapcsolatos fontos gyakorlati tudnivaló, hogy amennyiben a szünetelés kezdetekor, azaz 2020. március 24-én a számlánkat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) terhelte, és a bankunk március 24-én vagy azt követően emiatt az azon levő pénzösszeget levonta, azt az adóhatóság köteles 8 napon belül visszautalni a számlánkra, továbbá köteles a folyamatban levő inkasszókat haladéktalanul visszavonni.

Ugyanez a helyzet a folyamatban levő jövedelem-letiltások kapcsán is, azaz ha a munkáltató 2020. március 24-én, vagy azt követően munkabérünkből levont az adótartozás miatt és azt az összeget az Adóhatóságnak elutalta, a hatóság köteles azt 8 napon belül visszautalni a részünkre, illetve a folyamatban levő munkabér-letiltásokat is fel kell függessze, és erről tájékoztatnia kell a munkáltatókat.

Végezetül a Kormányrendelet szövegezésének fontos hiányosságára hívnánk fel a figyelmet, mivel az adóhatósági végrehajtások kapcsán a szünetelést kizárólag a folyamatban levő eljárásokra szűkíti, nem szól a jövőben esedékes tartozások behajtásáról. 

Bár a jogalkotói szándék nem ezt a gyakorlatot feltételezné, időközben a Pénzügyminisztérium és a NAV is kinyilvánította azon jogértelmezését, miszerint a szünetelés valóban csak a már 2020. március 24-én folyamatban levő eljárásokra vonatkozik, új eljárások indíthatók (fizetési felhívást követően). Kérdés továbbra is, hogy azon adózók, akiknél végrehajtás folyik, az új hátralékaik tekintetében mire számítsanak. Információink alapján ezek tekintetében is szünetel az eljárás, így viszont egy furcsa kettős helyzet jellemzi a jelenlegi adóvégrehajtást, mely méltányosnak egyáltalán nem mondható. 

Irodánk a veszélyhelyzet ideje alatt is működik telefonos eléréssel – szükség esetén személyes konzultációs lehetőséggel -, keressen minket elérhetőségeinken.