Katás vállalkozók lehetőségei a válsághelyzetben

/, Archív cikkek, Blog, cikkek, Szakmai Cikkek/Katás vállalkozók lehetőségei a válsághelyzetben

A 2020 februárjában már a Katv. hatálya alá tartozó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás 2020. március, április, május, és június hónapra mentesül a főállású illetve nem főállású kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A nem mentesített tevékenységet folytatóknak több lehetőségük van a válság időszakában. A továbbiakban a nem mentesített tevékenységet végző kisadózó egyéni vállalkozók, társas vállalkozások lehetőségeiről lesz szó.

 A kata hátrányai közül kiemelendő, hogy a havi tételes adót az elért bevétel nagyságrendjétől függetlenül meg kell fizetni. Még akkor is, ha a katás vállalkozás egyáltalán nem realizált bevételt az adott hónapban. 

Számos katás vállalkozás a jövőben várhatóan nem realizál bevételt, vagy tevékenységet nyereségesen nem képes folytatni.

Nem főállású kisadózó egyéni vállalkozó mozgástere

Katás egyéni vállalkozó akkor van a „legjobb” helyzetben, ha 

  • nem főállású kisadózónak minősül; és
  • nincs alkalmazottja; és
  • a havi tételes adón túl fix költségei nem merülnek fel (tehát költségei akkor keletkeznek, ha gazdasági tevékenységet végez); és
  • ezidáig kiállított számláinak végösszegét pénzügyileg teljes mértékben realizálta.

Amennyiben a katás egyéni vállalkozó megítélése szerint a jövőben vélhetően nem képes tevékenységéből bevételt, illetve nyereséget realizálni, akkor a legjobb megoldás a tevékenység szüneteltetése. Ez nem jár a katás státus elvesztésével.

Ez nem érinti a magánszemély biztosítotti státusát, tekintettel arra, hogy nem egyéni vállalkozóként biztosított. Emiatt tevékenységének szüneteltetésének időszakában nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére sem. Ez addig igaz, amíg más jogviszonya alapján biztosított.

A szüneteltetés bejelentését internetes felületen lehet megtenni. Az elektronikus felület használatához Ügyfélkapuval kell rendelkezni.

A tevékenységet legalább egy hónapig kell szüneteltetni. A tevékenység legfeljebb 2 évig szüneteltethető. 

A szüneteltetés bejelentése ne csússzon át a következő hónapra. A tételes adót arra a hónapra meg kell fizetni, amelynek bármely napján a kisadózói státus fennállt.

Amennyiben a naptári hónap egészében a tevékenységet szüneteltették, akkor erre a hónapra tételes adót nem kell fizetni. De csak akkor, ha a szüneteltetés alatt az egyéni vállalkozó nem végzett tevékenységet.

A bejelentést a szüneteltetés első hónapjának utolsó napját követően lehet benyújtani.

A tevékenység szüneteltetése esetén is a 2020-ra vonatkozó kata bevallást 2021. február 25-ig kell benyújtani.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó lehetőségei

Főállású kisadózó biztosítotti státusát az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége alapozza meg.

A kata alóli kijelentkezés nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis biztosítottként a minimum járulékalap után kötelezett a közterhek fizetésére. Ennek összege a főállású kisadózóként mindenképpen fizetendő havi 50 000 Ft-ot meghaladja (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft).

Tegyük fel, hogy bevétel nem realizálódik, vagy nem biztosít fedezetet a felmerülő fix költségekre. Ekkor a tevékenység további folytatása nem reális alternatíva.

Főállású kisadózó esetében is a tevékenység szüneteltetése a lehető legjobb vészmegoldás. Főállású kisadózó sem veszti el katás státusát a szüneteltetés miatt.

A szüneteltetés, a tételes adó alóli mentesülés bejelentésével kapcsolatos teendők ugyanazok, mint nem főállású kisadózó esetében.

Főállású kisadózó esetében a tevékenység egész hónapban való szüneteltetése erre az időszakra vonatkozóan a biztosítotti státus elvesztését is jelenti. Ennek az az oka, hogy erre a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés érdekében egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. 

Bevétel realizálása a tevékenység szüneteltetésének időszakában

Legideálisabb helyzet, ha az egyéni vállalkozó által kiszámlázott összegek maradéktalanul befolytak a szüneteltetés kezdő napját megelőzően.

Azonban előfordulhat, hogy a kiállított számla végösszege részben, vagy egészben a szüneteltetés időszaka alatt folyik be.

Ekkor problémát okoz, hogy ezt az esetet Kata tv. tételesen nem szabályozza.

A következő két szabály alkalmazása vetődhet fel a befolyt összeg kezelésénél:

  • a) azt az Szja tv. rendelkezései alapján kell kezelni; vagy
  • b) katásként megszerzett bevételként kell elszámolni.

Az Szja tv. alapján a befolyt összeget önálló tevékenység bevételének kell tekinteni. Ezt csökkentik a bizonylattal igazolt, ténylegesen felmerült költségek.

A különbözet a jövedelem, amely után 15 % szja-t kell fizetni, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettség is felmerül. Katás vállalkozás vélhetően bizonylattal nem tudja igazolni költségeit. Ezáltal az említett közterheket a jövedelem alaján fizetnie kellene.

A befolyt összeg katás bevételként való elszámolásánál nem feltétlenül kell adót fizetni.

Első lépésként meg kell határozni, hogy a naptári évben hány hónapra kellett tételes adót fizetni. Ne feledjük el a korábban már említett szabályt! Ha a szüneteltetés a naptári hónap egészében fennállt és ezen időszakban az egyéni vállalkozó valóban nem folytatott tevékenységet, akkor arra a hónapra nem kell tételes adót fizetni.

A hónapok számát meg kell szorozni 1 millió forinttal. Ekként számított összeg az a bevételhatár, amelyet meg nem haladó bevételt nem terhel a tételes adón felül fizetendő különadó. Ennek mértéke a bevételhatárt meghaladó bevétel 40 %-a.

Nem kell fizetni különadót akkor, ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó 2020-ban nem realizál több bevételt mint a bevételhatár. Vegyük alapul azt a jogértelmezést, hogy a szüneteltetés időszakban befolyt áfa nélküli bevételt katásként kell elszámolni. Amennyiben ekkor sem haladja meg a bevétel az előzőek szerinti értékhatárt, akkor a katás bevételként való elszámolás kedvezőbb.

Ez a jogértelmezési bizonytalanság jelentős adókockázatot jelent, ha a bevétel realizálására a szüneteltetés időszakában kerül sor. Mindkét jogértelmezés nagyon méltánytalan helyzeteket eredményezhet.

Megszűnés, mint vészmegoldás

Az egyéni vállalkozás megszüntetése esetén a kata ismételten nem választható a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság esetében nincs lehetőség a tevékenység szüneteltetésére. Ha a bevételek elmaradnak, vagy jelentősen csökkenek, akkor a tevékenység további folytatása nem célszerű.

Ekkor „megoldásként” felvetődhet a jogutód nélküli megszűnés.

A végelszámolási eljárás lefolytatása nem igényli ügyvéd közreműködését. Azonban könyvelőt, adótanácsadót, adószakértőt mindenképpen be kell vonni. Ennek viszont költségvonzata van.

A válság lecsengését követően új betéti társaság, közkereseti társaság alapítható, amely a törvényi feltételek teljesítése esetén katázhat. Az új cégre nem vonatkoznak a kata ismételt választásával kapcsolatos szabályok. Az új cég alapítása költségekkel jár.

Főállású kisadózó egyéni vállalkozó megszűnése miatt a biztosítotti státusa is megszűnik.

Ugyanez igaz főállású társas vállalkozónál is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.

Ha a magánszemély nem biztosított, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

Katás betéti társaság, közkereseti társaság egyéb lehetőségei

A kata alóli kijelentkezés főállású (nincs olyan egyéb jogviszonya, amely miatt biztosítottnak minősülne) társas vállalkozó esetében nem jelenti a fix fizetési kötelezettség megszűnését. Ugyanis a társaság tevékenységében való közreműködés miatt biztosítottnak minősül és a minimum járulékalap után kötelezett járulékok fizetésére. Ez a kötelezettség akkor is terheli, ha a társaságtól nem szerez jövedelmet, illetve annak összege nem éri el a minimum járulékalapot. Továbbá a minimum járulékalap után a társaság is kötelezett szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fizetésére.

A fizetendő közterhek együttes összege főállású kisadózóként meghaladja fizetendő havi 50 000 Ft-ot (50 000 Ft helyett válaszható a havi 75 000 Ft).

Legalább egy tagnak közre kell működnie a társaság tevékenységében, még akkor is, ha a cég bevételt egyáltalán nem szerez. Tegyük fel, hogy a társaság tevékenységében két tag működik közre, s mindkettő főállású társas vállalkozó. A fix költségek csökkenthetők úgy, hogy a válság időszakában már csak egy tag vesz részt a társaság tevékenységében.

A cég tagjainak személye változhat. A főállású társas vállalkozónak minősül tagot felválthatja olyan személy, aki nem kötelezett minimum járulékalap utáni járulékfizetés. Emiatt a társaságnak sem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

A válság lecsengése után a régi tulajdonosok ismét visszatérhetnek, ha számukra a jelenlegi tulajdonosok hajlandóak üzletrészüket értékesíteni.

Ez a megoldás költségekkel jár. Az ügyvédi munkadíj felmerül minden egyes, különböző időpontban végrehajtott tagcserénél.

Irodánk a veszélyhelyzet ideje alatt is működik telefonos eléréssel – szükség esetén személyes konzultációs lehetőséggel -, keressen minket elérhetőségeinken.