Költségvetési csalás (Adócsalás)

//Költségvetési csalás (Adócsalás)

Költségvetési csalás, adócsalás, sikkasztás, okirat hamisítás

Aki adózik, az több féle bűncselekményt követhet el.

1. Költségvetési csalás

Mi is a költségvetési csalás?

A költségvetési csalást a Btk. 2012. január 1.-től használja, mely az adócsalás tényállását váltotta fel ekkor. Nem csak az elnevezés, hanem a tényállás is változott, hiszen a költségvetési csalás szigorúbb lett. Az adócsalás esetén mindig nagyon nehéz volt a szándékosság bizonyítása. A költségvetési csalás konkrétabb és szélesebb körű tényállási elemeket tartalmaz, továbbá merít a csalás bűncselekményből.

Egyszerűen megfogalmazva a költségvetési csalás akkor valósul meg, ha a valósan fizetendő adót nem fizetjük meg, illetve jogosulatlanul veszünk igénybe kifizetéseket (pl.: támogatás, visszaigénylés), vagy ezzel kapcsolatosan szándékosan valótlant állítunk (pl.: adóbevallás).

A költségvetési csalások során történő védekezés egy speciális jogi terület, amely teljes egészében különbözik a Btk. más bűncselekményekben történő védekezéstől. Ezért is nagyon fontos, hogy a jogi képviselőnek tapasztalata legyen az adózásban és az ezzel kapcsolatos jogérvényesítésben, ráadásul az ilyen ügyekben további adózási szakértő bevonása is indokolt lehet és a nyilatkozattétel megtagadása ezen esetekben nem jó taktika. A jogi védekezésen kívül ugyanilyen fontos a megelőzés, azaz mindent el kell követni, hogy ne kövessünk el költségvetési csalást és költségvetési csalással kapcsolatos nyomozás lehetőleg ne induljon!

A költségvetési csalás leggyakrabban elkövetett problémái:

  • A vállalkozás sem adóbevallást, sem költségvetési befizetést nem teljesít.
  • Az adóbevallással (ÁFA bevallás) az adóhatóságot megtéveszti, mert például szimplán „0”-s bevallást nyújt be az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki és ezeket nem szerepelteti a könyvelésbe, a kiállított számlák ÁFA tartalmát nem vallja be és nem is fizeti be a költségvetésbe.
  • Az adóbevallásba a kiállított számlák ÁFA tartalmát beállítja, de valamilyen módon azt levonásba is helyezi. Például fiktív számlák beállításával vagy számlák nélkül vagy legrosszabb esetben számlák meghamisításával és így további bűncselekmény elkövetésével.
  • Számlagyár. Mind befogadói oldalon, akik a költségeiket szeretnék növelni így adójukat csökkenteni, mind a számlakiállító oldalán, aki a fiktíven kiállított számlák ÁFA tartalmát vagy egyáltalán nem vallja be vagy valamilyen módon levonásba is helyezi. Az adóhivatal, ha az ilyen fiktív szervezeteket felderíti szinte biztosan kijelenthető, hogy költségvetési csalás miatt büntetőügyet indít, amely a számlabefogadóknál is vizsgálatot generál.
  • Jogosulatlan visszaigénylés – ÁFA csalás. Fénykorát a rendszerváltást követő zavaros időkben élte, de manapság is fellelhető és szintén költségvetési csalás feljelentését vonhatja maga után.
  • Jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás. Amikor a vállalkozás (esetleg magánszemély) úgy vesz igénybe támogatást, hogy azt nem a meghatározott célra költi vagy egyáltalán nem lett volna jogosult a támogatásra, illetve jogosultságának látszatát keltette, megtévesztve a hivatalt és károsítva a költségvetést.
  • A cégeladás nem mentesít a felelősségre vonástól. A tartozás megfizetése, illetve a felelősség alól nem mentesül a cég tulajdonosa, vezetője, ha eladja a cégét. A cég vezetése alatt keletkező vagy akár az eladást követően történt, de cégvezetés idejére folytatott adóellenőrzés, illetve megállapított adóhiány felelőssége is terhelheti az akkori cégvezetőt, tulajdonost, amellyel kapcsolatban egyre több pert indít (és meg is nyer) az adóhivatal. Ha utolérik a “strómant” magát védve valószínűleg sok mindent elárul a cégről, amely akár a költségvetési csalást is megalapozhatja.
  • Vagyonkimentés – történhet a cég, illetve a magánszemély vagyonának eladásával, illetve elajándékozásával. Egyéb rafinált lehetőségekkel is lehet találkozni, amelyek ellen a NAV egyre gyakrabban fellép. Az adóhivatal a vagyonkimentést biztosítási intézkedéssel, míg az átíratott vagyont bírói, illetve büntetőjogi úton próbálja visszaszerezni.

A költségvetési csalás súlyosbító körülményei:

  • Üzletszerűen folytatott költségvetési csalás, tehát ha valaki rendszeresen és haszon szerzés céljából csal adót.
  • Bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, azaz több ember közös akarattal csal adót.  Ebben a két esetben egyáltalán nincs lehetőség a büntetés korlátlan enyhítésére.
  • A bírói gyakorlat alapján további súlyosbító körülmény, ha régebb óta vállalkozó, tehát a jogszabályi környezettel tisztában volt.
  • A költségvetési csaláson kívül további bűncselekményt is elkövetett (pl.: okirathamisítás, számvitel rendjének megsértése, csődbüntett…)

Kik követnek el általában költségvetési csalást? Kik a legérintettebb célcsoport?

Költségvetési csalást általában kereskedő cégek követnek el, mivel technikailag könnyebb elkövetni, hiszen csak adnak-vesznek, nem állítanak elő terméket. A hírekben is általában a kereskedelem szerepel. A fordított ÁFA bevezetésével a gabonacsalásoknak szabtak gátat. A nemzetközi csalások kiszűréséhez az adóhatóság a nemzetközi VIES rendszerben is ellenőrzi az árumozgásokat, és igyekszik megelőzni az ÁFA csalásokat. De hús, cukor, zöldség, gyümölcs, olaj, jövedéki termékek esetén is gyakran próbálkoznak adócsalással. Tipikus szolgáltató cégek – ahol magasabb a nyereséghányad és ehhez kevesebb kiadás kapcsolódik vagy magas a munkaerő igény és így a járulékfizetés – is gyakran érintettek, takarító cégek, őrző-védők, számítástechnikai szolgáltatók, építőipar.

 

2. Sikkasztás

Cégek esetében sokszor egybefolyik a cég vagyona és a tulajdonos vagyona, de ezzel könnyen sikkasztást követnek el, hiszen sikkasztást az követ el, aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Tipikus ilyen eset a cégek eladása, illetve felszámolása esetén a házipénztár állomány.

 

3. Okirat, közokirat hamisítás

Leggyakoribb esetben fiktív, hamis számlákat állítanak ki és nem valós szerződéseket kötnek. De a bevallások nem valós tartalommal történő beadása ebbe a témakörbe is besorolható.

 

4. Számviteli fegyelem megsértése

A számviteli fegyelmet az sérti meg, aki a számvitelről szóló törvényben vagy jogszabályokban előírt beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi vagy a bizonylati rendet megsérti. Magyarul, nem vezeti megfelelően a könyvelést.

 

Szankciók

A költségvetési csalás a büntető eljárási törvény új fogalma szerint kiemelt jelentőségű ügy! Akár a legcsekélyebb súlyú elkövetés esetén is kiszabhatnak akár 2 évet is, illetve akár 10 év börtön is kapható, amelyet egy esetleges bűnszövetségben, bűnszervezetben történt elkövetés akár a kétszeresére is emelhet.

Költségvetési csalást elkövető cégek vezetői, tulajdonosai ellen a legtöbb esetben vagyonosodási vizsgálat is indul, illetve vagyonelkobzást is elrendelnek.

 

Tapasztalat

2014-es tapasztalat, hogy az adóhivatal egyre gyakrabban folytat nyomozást és indít büntetőügyet az egyes esetekben. Sokszor elmondható, hogy sajnos pont a kisebb ügyekben, de végre komolyan foglalkoznak a bűnszervezetben elkövetett adócsalások felgöngyölítésével.

Új taktikaként említhető meg, ha az adóhivatal rájön egy csalási formára azt következetesen vizsgálja a hasonló profilú vállalkozásoknál is.

Több esetben tapasztaljuk, ha nincs behajtani való az ügyfélen, akkor a „fizetés előmozdítása” érdekében eljárást indítanak, ahol először tanúként hallgatják meg a cégvezetőt. Ezekben az esetekben azért várnak megtérülést, mert ha a tartozás vádemelésig megfizetésre kerül a büntetés korlátlanul enyhíthető.

 

Javaslat

Érdemes adózással kapcsolatosan mindig körültekintően eljárni és problémás kérdésekben szakértő véleményét kikérni.