Vagyonosodási vizsgálat

//Vagyonosodási vizsgálat

Vagyonosodási vizsgálatok 2016-ban

2016. január 1-el hatályba lépett az új szabályozás, amely a vagyonosodási vizsgálatok egyik legfontosabb pillérét képező becslési eljárás alkalmazását (ezen vizsgálatok esetén) megnehezítette. Azt tapasztaljuk, hogy az adóhivatal keresi az új lehetőségeket hogyan lehet becslés alkalmazása nélkül adóhiányt megállapítani és szankciókat (bírságot, késedelmi kamatot) kiszabni. Már ebből láttunk néhány ízelítőt.

Amit teljes bizonyossággal kijelenthetünk, hogy az adóhivatal egyik folyamatosan alkalmazott új módszere a céges ellenőrzés megállapításaiból indul ki. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy az adóhivatal vizsgálatot rendel el – leggyakrabban fiktíven eladott és/vagy felszámolás alatt álló – vállalkozásoknál és amennyiben a cég számlájáról felvett pénzekkel az akkori ügyvezető nem tud elszámolni vagy fiktív illetve egyéb ok miatt nem hitelt érdemlő számlákkal próbálja igazolni a pénz felhasználását, azt a hivatal nem fogadja el és megállapítja az ügyvezető nem adózott jövedelmeként. Ezen céges megállapítás kapcsán pedig vizsgálatot ír ki a magánszemélynél és felhasználva a céges adóellenőrzés határozatát a magánszemélynél kiszabja ezen összegre jutó szja adómértékét (ez jelenleg 2016-ban 15%, de az elmúlt időszakban 16%-os adómértéket jelent). Ezen összegre pedig kiszabja az adóbírságot, amely mértéke 50% és 200% között lehet.

Leegyszerűsítve, ha egy cég nem tud elszámolni 20 millió forintos pénzkészletével (pénztárával) akkor erre 16%-os szja megfizetését írja elő az adóhivatal, ami 3.200.000 forint és erre jön 1.600.000 forint vagy 6.400.000 forintos adóbírság. Ebből kiderül, hogy jelenleg egy cég felelőtlen megszüntetése a magánszemélynél komoly adófizetési kötelezettséget jelenthet, amely megállapítása esetén a magánvagyonával is felel.

Ezen ellenőrzési típusnál komoly problémát vet fel, hogy általában felszámolás alatt álló cégek vizsgálata során vizsgálódik a hivatal. Tehát mi kizárólag akkor értesülhetünk a vizsgálatról, ha tanúként meg kíván hallgatni minket a hivatal és át is vesszük az idézést, mivel ezen cégeknél a felszámoló képviseli a céget és ő jár el az adóellenőrzés során. Éppen ezért nagyon fontos a felszámolóval történő megfelelő kommunikáció és kapcsolattartás!!! Bővebben a felszámolási eljárásról itt olvashat: Jó-e Önnek a felszámolás?

További információ a 2016-os aktualitásokról blogbejegyzésünkben: Vagyonosodási vizsgálatok 2016-ban – öntsünk tiszta vizet a pohárba

Mi is a vagyonosodási vizsgálat?

A vagyonosodási vizsgálat a személyi jövedelemadó és EHO bevallások utólagos ellenőrzése. Nem szabad elfelejteni, hogy nem csak az ellenőrizhető, aki nyújtott be adóbevallást, hanem az is aki nem.

Az adóhivatal általában levélben értesít minket, ha vizsgálatot rendel el. Ha vagyonosodási vizsgálatot folytat, akkor a következők szerepelnek az értesítésben:

Ellenőrzés tárgya: bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés.

Ellenőrzés alá vont időszak és adónemek: Személyi jövedelemadó 2008-2013, Százalékos egészségügyi hozzájárulás 2008-2013-ig. (tárgy évi vagyongyarapodásunkat a bevallási időszak után, magánszemélyeknél a következő év május 20-a után vizsgálhatják)

Milyen okok válthatnak ki vagyonosodási vizsgálatot?

  • Az adóhivatal automatikusan látja az adózók jövedelem szerzését és ezt képes összehasonlítani a bevallásaikkal. Nagy értékű autó vagy ingatlan vásárlása esetén nem meglepő, ha vagyonosodási vizsgálatot rendel el a NAV.
  • Céges adóellenőrzésből is kiindulhat vagyonosodási vizsgálat. Főleg ÁFA ellenőrzésből. Céges ellenőrzésnél vannak olyan okok, melyekre kifejezetten „harap” az adóhivatal és elrendeli a tulajdonosok vagyonosodási vizsgálatát is. Például:
    • Szürke vagy fekete foglalkoztatás (dolgozók zsebből történő kifizetése).
    • Fiktív számlák könyvelésben szerepeltetése.
    • Magas tagi kölcsön: ha bekérik a tagi kölcsönnel kapcsolatos iratokat, vagy értesítik a céges adóellenőrzés megkezdéséről, akkor forduljon szakemberhez, hiszen a gyorsaság ilyenkor kiemelkedő fontosságú, hiszen a felkészülés akár hónapokig is tarthat.
  • Vesztegetési botrányok kapcsán indult vagyonosodási vizsgálatok. Ilyenkor mindkét fél, sőt az érintett cégek is számíthatnak adóellenőrzésre.
  • Költségvetési csalás, adócsalás esetén is várható vagyonosodási vizsgálat a cég vezetőinél, tulajdonosainál.
  • Rosszakarói bejelentés. Az adóhivatal minden esetben vizsgálódik, ha a munkavállaló, szomszéd, bérlő, haragos bejelentést tesz a NAV-nál. De vizsgálatot csak akkor kezd, ha az adóhivatal által hozzáférhető adatok alátámasztják az adóeltitkolás feltételezését. Például, ha megállapítható a bejelentésből, hogy az adott bevétel nem lett bevallva.
  • Céglovagok, akik adják-veszik a cégeket és magas tartozást, adótartozást halmoznak fel és hagynak rendezetlenül. Ez az adóregisztrációs eljárás során könnyen kibukhat, hiszen cégalapításkor, módosításkor ezen esik át a vállalkozás vezetője.

Hogyan zajlik a vagyonosodási vizsgálat?

Az adóhatóság nem csak a céges adatok alapján vizsgálódik, például tagi betét vagy kölcsön, hanem sok egyéb forrása is van, ahonnan információt tud gyűjteni egy vagyonosodási vizsgálat során. Lekéri az általa elérhető nyilvántartásokat (ingatlan, gépjármű, bankszámla, illeték, adó), ezenkívül a vagyonosodási vizsgálat során tett nyilatkozatainkat felhasználva megbecsüli bevételeinket és összeveti azokat a kiadásainkkal. A vagyonosodási vizsgálat során mindig napra szóló “vagyonmérleget” készít az adóhivatal, hogy mely napokon tudtuk bevallott jövedelmünkből a látható kiadásainkat fedezni, amely napokon ezt túllépjük, azon összeg erejéig adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapít meg a revízió.

Az egyre kiterjedő elektronikus adattárolás és a folyamatosan bővülő informatikai rendszerek egyre több lehetőséget biztosítnak az adóhivatalnak is az adatok összehasonlítására. Ilyen nyilvántartások az ingatlan, gépjármű, bankszámla, illeték, adónyilvántartások.

A leggyakoribb problémák között a magas tagi kölcsön állomány, a nagy értékű gépjármű, ingatlan vásárlás és a bankszámlára történő készpénzbefizetés, a céges pénz privát számlára történő befizetése és az adott kölcsönök szoktak jelenteni, de gyakori a ki nem számlázott díjak privát bankszámlára utaltatása.

A vagyonosodási vizsgálat egy adóellenőrzés, amely során az adóellenőrök becslési eljárást alkalmazhatnak és ebben az esetben a jogban egyedül álló módon a bizonyítási teher megfordul, tehát nem az adóhivatalnak, hanem Önnek kell bizonyítani. Csak állítani valamiről, hogy megtörtént és egy bizonyítást erre alapozni nem lehet! Bizonyítani kell, nem mentegetőzni! Egy vagyonosodási vizsgálat során a bizonyítás a legtöbb esetben rengeteg energiát kíván mind a képviselőtől, mind az adózótól! A vagyonosodási vizsgálat során megállapított adófizetési kötelezettségért teljes vagyonával felel!

Általában 4-5 évre visszamenőleg vizsgálják az adózókat ilyen vizsgálatok keretében. Vagyonosodási vizsgálatok esetén az esetek 80%-ban vizsgálják a házastársat is, így fontos erre is előre felkészülni.

Az eljárás a megbízólevél átadásával indul el. Az adóellenőrzés az értesítéssel kezdődik, amely általában már tartalmazza a személyes nyilatkozattételre szóló időpontot is, sőt gyakran csatolnak egy személyes kérdőívet is, hogy milyen bevételek és kiadások voltak a vizsgált időszakban. A nyilatkozat kitöltésre általában 10-15 napot ad a hivatal, ami igencsak rövid idő, hiszen magánszemélyről van szó, akinek nincs könyvvezetési kötelezettsége.

Párhuzamosan a cégekkel kapcsolatosan is ellenőrzést folytathat az adóhatóság. A vagyonosodási vizsgálat előszele lehet, ha elkezdi keresni a tagi kölcsönt az adóhivatal a cégnél.

Fontos, hogy az értesítés időpontjától már nem lehet önellenőrizni.

Három irányvonalon ellenőriz az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálat során.

1. A vagyonosodási vizsgálatok alapját a készpénzes vagyonmérleg felállítása jelenti. De mi is az a vagyonmérleg amit a NAV készít vagyonosodási vizsgálatok során?

Az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat esetén úgynevezett vagyonmérleget készít, ami a magánszemély készpénzes pénzmozgásait tartalmazza naprakészen a vizsgált időszakra nézve. Itt forráshiányt keres a hivatal, hogy volt-e olyan időszak, amikor nem volt elegendő készpénze az adózónak a készpénzes vásárlásai, kiadásai fedezésére. A vagyonmérleg nyitóvagyonnal kezdődik, amit szintén bizonyítanunk kell!  A vagyonmérlegben csak a készpénzes mozgások szerepelnek, tehát nem bevétel a munkabér, ha bankszámlájára utalják, és az ingatlan eladásból bankszámlára utalt vételár sem, s kiadásként azt sem veszi figyelembe, ha a bankszámláról utalva fizeti ki az ingatlanvételárát.

A vagyonmérleg módszer alkalmazásának a lényege, hogy a fekete pénz láthatóvá válását adóztatja és bünteti, ugyanis azt tudja hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztani.

A vagyonmérlegben bármilyen, az adóhivatal által hiteles nyilvántartással vagy az adózó nyilatkozatával bizonyítható készpénzes tételek szerepelhetnek, amelyek közül a leggyakoribbak:

  • Bankszámlára készpénz ki- és befizetés
  • Készpénzes tagi kölcsönök
  • Egyéb készpénzben adott és kapott kölcsönök
  • Készpénzes autóvásárlás
  • Készpénzes ingatlan vásárlás
  • Készpénzes nyaralások, ingóság vásárlások
  • Készpénzben szerzett örökség vagy az örökség értékesítése
  • Készpénzben kapott és adott ajándék

A vagyonmérlegben szereplő készpénzes vásárlásoknál az adóhatóság átdobja a labdát az adózóhoz, hogy bizonyítsa be, hogy erre volt fedezete, hogy az a pénz korábban adózott vagy adómentes formában a rendelkezésére állt. Neki pedig ezt kell körömszakadtáig bizonyítani.

2. Bankszámlára érkező problémás tételek

Bankszámlára érkező problémás tételeket is megvizsgálja az adóhivatal. Ha valaki utal pénzt a bankszámlára, akkor a hatóság megkérdezi, hogy miért utalt. Például, ha valaki a magán bankszámlájára utaltatja a céges bevételét, és nem ad róla számlát. Ha a megjegyzés rovatban is van pontos leírás, akkor nehéz megmagyarázni a hivatalnak, hogy nem, az mégsem az volt, hanem egyéb tétel.

3. Ellenőrzi az adóbevallás formai és tartalma megfelelőségét.

Megnézik, hogy jól van-e kitöltve az adóbevallás, a megfelelő összeget a megfelelő sorba írták-e, jogosan vette-e igénybe az adókedvezményeket.

Mit NEM fogad el az adóhatóság vagyonosodási vizsgálat során bizonyítási eszközként?

  • Külföldi cégtől kapott kölcsön.
  • A vizsgálati időszakot jóval megelőzően kapott kölcsön.
  • Meghalt rokontól kapott kölcsön.
  • Illetékfizetés nélküli készpénzes ajándék. Nem bizonyítható ingóság eladása.
  • Nem bizonyítható szerencsejátékból származó nyeremény.
  • Menyasszonytáncból származó ajándék.
  • Egyéb hitelt érdemlő okirattal nem bizonyítható bevétel.
  • Kapott kölcsön, ha a kölcsönadónak nem volt forrása, pláne ha a kiderül, hogy a kölcsönadó sok más embernek adott kölcsönt.

Mit tehet, és mit nem tehet vagyonosodási vizsgálat esetén?

A gyorsaság ilyenkor nagyon fontos, mert a felkészülés is rengeteg időt, akár több hónapot is igénybe vehet. A legfontosabb tanács, amit ajánlunk megfogadni, hogy a vizsgálat előtt, vagy amikor végre észbe kap, hogy kell a segítség, mindenképpen konzultáljon vagyonosodási vizsgálatban jártas (!) adószakértővel vagy adójogásszal, mert a szakmai tapasztalat biztos, hogy megéri mivel ismeri magát az az ellenőrzés menetét, tudja mik a keresztkérdések, mire mit lehet, nem lehet nyilatkozni, ismeri a jogszabályokat, adóhatósági, bírósági döntéseket, tudja mit fogadnak el, és mit nem, illetve mikor érdemes az időt húzni és mikor nem.

A képviselő nem tud butaságot nyilatkozni, adhoc kérdéseket nem tudnak feltenni neki. Fontos, hogy ne menjen be egyedül nyilatkozni! A legtöbb ember válaszol, ha feltesznek neki egy kérdést. Vagyonosodási vizsgálat, illetve az adóellenőrzések során kiemelkedő szerepe van a nyilatkozatoknak, amelyek később alapjaiban véve nem módosíthatók és egy adóellenőrzés kimenetele múlhat rajta.

Milyen szankciókat alkalmaznak vagyonosodási vizsgálat során?

Ha forráshiányt állapítanak meg a vagyonmérlegnél, akkor az után meg kell fizetni az adóhiányt, mind SZJA (16%) mind EHO (27%) tekintetében, továbbá bírságot szab ki, amely alapvetően 50%, de akár 200 % is lehet, sőt késedelmi pótlék is megállapításra kerül, továbbá mulasztási bírságot is kiszabhat az adóhivatal. Csak önmagában az alaptétel (16+27)*1,5 = 64,5 %-os adófizetési kötelezettséget von maga után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlék nélkül, tehát a szankciók mértéke eléri a minimum 70%-ot de ennél sokkal magasabb is lehet! Egy példán levezetve, ha egy 10 millió forintos gépjármű vásárlásra nem volt adózott jövedelmünk minimum 7 millió forintos adó és szankció fizetési kötelezettséget ír elő az adóhivatal.

Ha jogerős a megállapítás, akkor végrehajthatja magánszemély tulajdonán a NAV a kiszabott büntetést, azaz lefoglalhatja és elárverezheti az autót, az ingatlant, a személyes ingóságot, inkasszót tehet a bankszámlákra, az üzletrészeket és az egyéb követeléseket is lefoglalhatják. Ha valaki kölcsönre hivatkozik, akár még a kölcsönt is lefoglalhatja az adóhatóság.

Sőt lehetséges a vagyonosodási vizsgálatból adódó büntető feljelentés is.

A vizsgálat vége nem jelenti, hogy megnyugodhatunk

A vagyonosodási vizsgálat lezárulta és az esetleges büntetés befizetése nem jelenti azt, hogy élhetünk tovább, mint Marci Hevesen.

Nagyon sok esetben tapasztaltuk, hogy egy vagyonosodási vizsgálat lezárultát követően, újabb vagyonosodási vizsgálatot ír ki az adóhivatal. Például valakit levizsgáltak 2004-2008 év tekintetében és utána kiírják az ellenőrzés 2008-2012 évek tekintetében is. Tehát ugyanúgy kell figyelni a vizsgálat utáni időszakkal kapcsolatos költekezésekre is, amelybe beletartozhat az esetlegesen a vizsgálat következtében megállapított adófizetési kötelezettség és bírság befizetése is, azaz felvetődik a kérdés, hogy a vizsgálat során megállapított adóhiányt miből fizetik ki?